Esetleg érdekelhet némelyeket, hogy mennyiből lehet itt megélni. Engem pl. érdekel :-)
Kezdjük ott, hogy mi mennyit költünk. Az elmúlt három hétben kajára, ruhára, mosószerre, benzinre, és úgy általában mindenre elköltöttünk 1100$-t. Ezt picit nehéz extrapolálni havi szintre, mivel van benne egy csomó nem-isméltődő tétel. Például vettünk nekem több inget, amit most jó darabig nem fogunk megint, vettünk ugye egy külső vincsesztert, és hasonlók. Másfelől, ha az ember itt él a saját lakásában, és a saját kocsijával jár, időnként venni kell olyan dolgokat, amiket nekem most nem. Mint például a rezsi bizonyos része (csak egy bizonyos része, mert a fűtés legtöbbször benne van a bérleti díjban), az autóba olaj, ablaktörlő, mittudomén. Az eddigi költségeink alapján azt merem mondani, hogy két ember, két autóval (dupla benzinköltség) kajára, ruhára és általában rezsire szerényen, de nem spártain kb. 1500$ költene. Ebbe belefér mondjuk havi egy- két beülés valahová (söröző, étterem... egy steak 25$), pár ruha, múzeum vagy mozi. Erre rájön mondjuk két autó lízingköltsége, az mondjuk 400$ havonta. Ha az ember használt autót vesz, és a végén eladja, lehet, hogy meg lehet úszni kevesebből is, nem tudom. Egy lakás, fekvéstől és mérettől függően olyan 600$-nál kezdődik, határ a csillagos ég. Egy kellemes, három szobás, nappalis ház (90-100nm) viszonylag jó helyen olyan 1200$, de mi beérnénk valami 700-800$ körüli hellyel is. Ezeket persze be kell bútorozni, fogalmam sincs, ez mennyibe kerül, de legyen mondjuk havi 100$, az első pár évre. És van még az egészségbiztosítás, fejenként mondjuk havi 100-150$.
A fentiek alapján nagyjából azt lehet mondani, hogy havi minimum 3000$ kell ahhoz, hogy két ember alapszinten megéljen, de akkor még nincs benne utazgatás, fényképezés vagy bármilyen hobbi, miegymás.
Nézzük a másik oldalt: mennyit lehet itt keresni? A Salary.com szerint én kb. évi 70 és 90ezer dollár között keresnék. Az adó - nagyon durván - 25%, ez annyit jelent, hogy a havi nettóm kb. 4300 és 5600 dollár között lenne. És akkor csak én dolgozom. Ha az alacsonyabb összeggel számolunk, ami valószínű, tekintve, hogy külföldi vagyok,és ezt nyilván kihasználnák, akkor - kicsit lazább életet élve lenne mondjuk havi 1000 dollárunk, amit félretehetnénk, vagy szabadon elkölthetnénk. DE ha az ember folyton étterembe jár, meg partizik, meg nem a legolcsóbb kajákat veszi, mint mi, akkor simán rámegy a plusz ezres ezekre. És az is nagyon könnyen lehet, hogy a 70ezret sem kapnám meg, csak mondjuk 60-at. Akkor már rosszabbul élnék, mint otthon :-)
Sunday, February 25, 2007
Hétvége, fotókkal
Újabb poszt következik.
Hétközben nem túl sok mindent csináltunk. Az egyetlen említésre méltó dolog, hogy vettünk Dorkának egy külső vincsesztert. 320Gb-os. Ennek kapcsán megismerkedtünk a mail-in-rebate fogalmával. A cucc ára ugyanis 159.90$, minusz 50$ mail-in-rebate. Ez a leértékelés egy itteni, sajátos formája. Lehet, hogy más országban is van ilyen, de én még nem láttam. A lényeg, hogy a boltban kifizeted a tejes árat - esetünkben 160$-t - majd a számlát, egy kitöltött űrlapot és a vonalkódot a csomagolásról beküldöd a gyártónak. Erre ők küldenek egy csekket - esetünkben 50$ értékben - amit beválthatsz a bankban. Az emberben felmerül a kérdés, hogy mi ennek az értelme? Miért nem árazzák le, és kész. Hát azért - mint azt a benszülöttektől megtudtam - mert így a cég valamivel többet keres az üzleten. Az árcédulára természetesen a rebate uáni ár van nagy betüvel felírva, és kicsivel a teljes vételár illetve a rebate értéke. Az ember szépen megveszi a cuccot abban a tudatban, hogy olcsón vásárol, majd sokan elfelejtik beküldeni a levelet a cégnek.Ha mégis beküldik, és elrontottak valamit (rosszul töltik ki az adatlapot, elfelejtik beküldeni a vonalkódot, stb.), akkor szintén nem fizetnek. És ha mindent jól csináltás is előfordulhat, hogy nem fizetnek, csak ötszöri rájuktelefonálás után. Viszont ha kitartó az ember, állítólag mindig fizetnek. Mi kitartóak leszünk. :-)
Azért volt szükség egyébként a külső vincseszterre, hogy Dorka el tudja kezdeni vágni a Kínában felvett anyagot... 7 óra nyersanyag, és egy óra közel 12Gb... csak a nyersanyag kiírásához kell 84Gb.
Szombaton viszonylag jó idő volt, és elmentünk fotózni az Eastern Market környékére. Csináltam is szerintem két jó képet, és pár tűrhetőt. Íme:
Délután elmentünk egy közeli outletbe (60 mérföld csak oda), kb. akkora, mint a parndorfi, és vettünk Dorkának valami 6 pulcsit és pólót, összesen 60$-ért. Volt olyan bolt, ahol minden 2 és 5$ között volt. Azért egy pulcsi 2$-ért nem rossz vétel. :-)
Ma nem ngyon voltunk sehol. Esik az eső, fúj a szél, fotózni lenne kedvem, de nem ebben az időben, mert tönkremegy a gépem. Igyhát elmentünk könyvesboltba Lonely Planet USA-t venni (gyk: utikönyv, szerintem a legjobb, ezt vittünk Kínába is), mert erősen foglalkoztat minket, hogy hova is utazzunk. Egész hétvégén erről beszélgettünk, rengeteg honlapot néztünk meg, és nem könnyű dönteni.
Ha el akrunk menni Simivel Üzbegisztánba - már pedig el akarunk -, akkor két hetet utazhatunk itt, ami két kilenc napos utat jelent, ha a két hétvégét is beleszámítom. Még otthon azt tervezgettünk, hogy elmegyünk Alaszkába egyszer, és elmegyünk valahova délre másodszorra. A "valahova délre" valószínüleg Las Vegas lenne, mert ott van a legtöbb nemzeti park egy rakáson, egymáshoz viszonylag közel (1-200 mérföld).
Időközben eszembe jutott, hogy mi lenne, ha bérelnénk egy autót csak egy útra Detroitban, és elmennénk vele Los Angelesig, végig a 66-os úton, visszafelé pedig repülnénk. Ez egy klasszik út, és sok forrás szerint itt lát az ember a legtöbb Amerikát. Kb. ugyanannyiba kerülne, mint Alaszka, ami szintén szép, de jellegre hasonló helyen már voltunk (Izland), és talán jobban járunk a 66-ossal. Kilenc nap alatt nem lesz semmi, mert majdnem 4000km hosszú, de nem is lehetetlen. Az út érinti a Grand Canyon nemzeti parkot, ami egyébként közel van Las Vegashoz, és a másik út keretében akartuk megnézni. Így viszont a másik út kiindulópontja marad Las Vegas, és onnan kiindulva 8 nap alatt megnézzük a Death Valley nemzeti parkot (sivatag, kiszáradt sóstó, elhagyott városok, kanyonok, ilyesmi látnivaló van ott), továbbá a Yosemite nemzeti parkot, ami szintén nem kutya. Persze ez még változhat. :D
Ami biztos, hogy április elején 5 napra elmegyünk New Yorkba, mert lesz egy hosszú hétvége. Vicces módon a szabadnap árpilis 6, péntek. Nagypéntek. Húsvét hétfő nem az. Illetve a Fordnál igen, de az AVL-nél nem, és mi az AVL-es munkarend szerint dolgozunk.
Hétközben nem túl sok mindent csináltunk. Az egyetlen említésre méltó dolog, hogy vettünk Dorkának egy külső vincsesztert. 320Gb-os. Ennek kapcsán megismerkedtünk a mail-in-rebate fogalmával. A cucc ára ugyanis 159.90$, minusz 50$ mail-in-rebate. Ez a leértékelés egy itteni, sajátos formája. Lehet, hogy más országban is van ilyen, de én még nem láttam. A lényeg, hogy a boltban kifizeted a tejes árat - esetünkben 160$-t - majd a számlát, egy kitöltött űrlapot és a vonalkódot a csomagolásról beküldöd a gyártónak. Erre ők küldenek egy csekket - esetünkben 50$ értékben - amit beválthatsz a bankban. Az emberben felmerül a kérdés, hogy mi ennek az értelme? Miért nem árazzák le, és kész. Hát azért - mint azt a benszülöttektől megtudtam - mert így a cég valamivel többet keres az üzleten. Az árcédulára természetesen a rebate uáni ár van nagy betüvel felírva, és kicsivel a teljes vételár illetve a rebate értéke. Az ember szépen megveszi a cuccot abban a tudatban, hogy olcsón vásárol, majd sokan elfelejtik beküldeni a levelet a cégnek.Ha mégis beküldik, és elrontottak valamit (rosszul töltik ki az adatlapot, elfelejtik beküldeni a vonalkódot, stb.), akkor szintén nem fizetnek. És ha mindent jól csináltás is előfordulhat, hogy nem fizetnek, csak ötszöri rájuktelefonálás után. Viszont ha kitartó az ember, állítólag mindig fizetnek. Mi kitartóak leszünk. :-)
Azért volt szükség egyébként a külső vincseszterre, hogy Dorka el tudja kezdeni vágni a Kínában felvett anyagot... 7 óra nyersanyag, és egy óra közel 12Gb... csak a nyersanyag kiírásához kell 84Gb.
Szombaton viszonylag jó idő volt, és elmentünk fotózni az Eastern Market környékére. Csináltam is szerintem két jó képet, és pár tűrhetőt. Íme:
Délután elmentünk egy közeli outletbe (60 mérföld csak oda), kb. akkora, mint a parndorfi, és vettünk Dorkának valami 6 pulcsit és pólót, összesen 60$-ért. Volt olyan bolt, ahol minden 2 és 5$ között volt. Azért egy pulcsi 2$-ért nem rossz vétel. :-)
Ma nem ngyon voltunk sehol. Esik az eső, fúj a szél, fotózni lenne kedvem, de nem ebben az időben, mert tönkremegy a gépem. Igyhát elmentünk könyvesboltba Lonely Planet USA-t venni (gyk: utikönyv, szerintem a legjobb, ezt vittünk Kínába is), mert erősen foglalkoztat minket, hogy hova is utazzunk. Egész hétvégén erről beszélgettünk, rengeteg honlapot néztünk meg, és nem könnyű dönteni.
Ha el akrunk menni Simivel Üzbegisztánba - már pedig el akarunk -, akkor két hetet utazhatunk itt, ami két kilenc napos utat jelent, ha a két hétvégét is beleszámítom. Még otthon azt tervezgettünk, hogy elmegyünk Alaszkába egyszer, és elmegyünk valahova délre másodszorra. A "valahova délre" valószínüleg Las Vegas lenne, mert ott van a legtöbb nemzeti park egy rakáson, egymáshoz viszonylag közel (1-200 mérföld).
Időközben eszembe jutott, hogy mi lenne, ha bérelnénk egy autót csak egy útra Detroitban, és elmennénk vele Los Angelesig, végig a 66-os úton, visszafelé pedig repülnénk. Ez egy klasszik út, és sok forrás szerint itt lát az ember a legtöbb Amerikát. Kb. ugyanannyiba kerülne, mint Alaszka, ami szintén szép, de jellegre hasonló helyen már voltunk (Izland), és talán jobban járunk a 66-ossal. Kilenc nap alatt nem lesz semmi, mert majdnem 4000km hosszú, de nem is lehetetlen. Az út érinti a Grand Canyon nemzeti parkot, ami egyébként közel van Las Vegashoz, és a másik út keretében akartuk megnézni. Így viszont a másik út kiindulópontja marad Las Vegas, és onnan kiindulva 8 nap alatt megnézzük a Death Valley nemzeti parkot (sivatag, kiszáradt sóstó, elhagyott városok, kanyonok, ilyesmi látnivaló van ott), továbbá a Yosemite nemzeti parkot, ami szintén nem kutya. Persze ez még változhat. :D
Ami biztos, hogy április elején 5 napra elmegyünk New Yorkba, mert lesz egy hosszú hétvége. Vicces módon a szabadnap árpilis 6, péntek. Nagypéntek. Húsvét hétfő nem az. Illetve a Fordnál igen, de az AVL-nél nem, és mi az AVL-es munkarend szerint dolgozunk.
Wednesday, February 21, 2007
Newsweek
Hoppálá, itt egy kis olvasnivaló a múlt hét előtti Newsweekből, ha valaki esetleg nem olvasta volna. :-) Letöltés: picit várni kell, majd az oldal közepén, kis betüvel megjelenik , hogy "Download file". Innentől rátok bízom.
Az első cikk picit vicces, a második nem. Sőt, a második némelyik mondatától dobtam egy hátast. Jó szórakozást.
Egyébként elő fogom fizetni a Newsweek-et, nem mert annyira jó (nem rossz egyébként, bár egyelőre nem tudom hová tenni), viszont annyira olcsó... Most fél évre 10$, amúgy egy szám kb. 5$. Nem értem, mi ebben a biznisz.
Az első cikk picit vicces, a második nem. Sőt, a második némelyik mondatától dobtam egy hátast. Jó szórakozást.
Egyébként elő fogom fizetni a Newsweek-et, nem mert annyira jó (nem rossz egyébként, bár egyelőre nem tudom hová tenni), viszont annyira olcsó... Most fél évre 10$, amúgy egy szám kb. 5$. Nem értem, mi ebben a biznisz.
Bocs
Mióta felszereltem az oldalt egy letöltésmérővel, látom, hogy szorgalmasan nézitek, és ezt köszönöm. Pár napja nem írtam, és ma sem fogok, fáradt vagyok, és mindig volt valami egyéb tennivaló. Remélem, ez nem veszi el a kedveteket, és továbbra is olvassátok a blogot.
Hamarosan írok megint. Kösz, csá.
Péter
Hamarosan írok megint. Kösz, csá.
Péter
Sunday, February 18, 2007
Fotók - hétvége
Hétvégén sokfelé voltunk.
Szombaton délelőtt piacon Detroitban. Az Eastern Market benne van a top 10 must see-ben Detroitban - a lakással együtt kapott Detroit-könyv szerint. Igaz, kicsit későn érkeztünk, úgy dél körül (elvileg ötig van nyitva, de azért korán az igazi), meg hideg is volt, árusokat már csak a zárt részében találtunk. Árulnak mindenfélét, ráadásul SOKKAL olcsóbban, mint pl. a közértben, ahol vásárolni szoktunk. Ott mondjuk 3 db. narancs két dollár, vagy nagyonronda grapefruitból 2 font (90 deka) két dollár, itt meg mondjuk a harmada-negyede. Kis szerencsével hozzá lehet jutni igazán olcsó dolgokhoz is. Mi pl. vettünk egy egész rekesz koktélparadicsomot, ami nagyon finom, édes, hmmm. Van vagy három kiló, és az egészet egy dollárért vettük. Persze ez "hibás árú", a rekeszen belül kis dobozokba volt osztva a pari (egy ilyen kis doboz asszem 1.5 a boltban), és a dobozok alján lévők már kezdtek rohadni, némelyik penészes volt. Hazajöttünk, kiválogattuk öt perc alatt, a két-harmada hibátlan volt, úgyhogy most annyi parink van, hogy alig fér a hűtőbe, és 1$ volt. Vettünk még egy hasonló méretű doboznyi hibátlan mangót, van vagy öt kiló, 4$-ért. Jó ez a piac, megyünk máskor is.
Sajna itt nem fotóztam.
Ezt követően hazahoztuk a cuccot, hogy ne fagyjon meg a csomagtartóban, és elmentünk megnézni a könyvtárat. Hamar el is jöttünk, mert nem-helyi lakosoknak 80 dollár az évi tagság, ami szerintem picit durva.
Következő utunk egy helyi T-Mobilba vezetett, merthogy van egy itteni pre-paid T-Mobilos kártyám Laci jóvoltából, de nem hajlandó működni az otthon vásárol, és T-Mobil függő telefonnal. A saját kártyánkkal működik, úgyhogy tudja a 1900MHz-t.
3 alkalmazott próbált segíteni rajtunk, de negyed óra után, mikor felfogták, hogy mi bajunk van (addig kb. nem hagyták végigmondani, hogy mi van, szétkapták a telefont, izélgették a kártyát, számítógépen csekkolták, hogy milyen kártya, végül kisütötték, hogy nem előfizetéses...), közölték, hogy jaaaa, hát kikódolni nem tudják, mert ők olyat nem tudnak, különben sem árulnak ilyen készüléket, és sajnálják. Mi is sajnáltuk.
Kölcsön fogok kérni egy telefont Bakó Zolitól, aki már pár éve itt él, de régen voltunk együtt 8 hónapot Grazban.
Délután elautóztunk Ann Arborba, ami Detroittól nyugatra van (mert keletre már csak Kanada van). Ez egy egyetemváros, és azt mondták nekünk, hogy szinte európaias. Háát... a belváros kb. ötször öt utca, kb. olyan, mint amilyennek egy angol kisvárost képzelek, és tényleg kellemes. Azon túl pont olyan, mint a többi hely, kertváros, csak lakóházak, sehol egy ember az utcán.
Továbbá volt vagy mínusz 10, úgyhogy beértük az autókázással.
Ma elmentünk a Kensington Metroparkba. A metropark valami olyasmi, mint nálunk a Margitsziget, vagy a Városliget, azzal a különbséggel, hogy pl. lehet vadászni :-)
Mivel a városokban sem sétálni, sem biciklizni, sem szabad levegőn lenni nem lehet, ezért létrehoznak ilyen parkokat, ahol mindezt lehet, sőt még többet is. Ahol mi voltunk, van több nagy tó, ahol lehet horgászni, van bicikliút - leaszfaltozva, természetesen, van egy csomó picnic area, padokkal és grillsütőkkel, meg lehet csónakázni, és lehet vadászni is a park valamelyik kijelölt részén. Ja és van golfpálya is. Egyébként ez itt valami állati népszerű, minden sarkon van egy golfpálya.
Egyfelől jó ez a park, mert pl. kimehetsz családdal, süthetsz húst, foghatsz halat, gyilkolhatsz kisállatokat, sza csupa élvezetes dolgot tehetsz. Másfelől számomra picit nyomasztó, hogy ők így képzelik el azt, amikor a természetben vannak. Mivel a park nagy, természetesen mindenki kocsival közlekedik benne. A kerékpárút - mountanbike út, pontosabban - le van aszfaltozva, és nem láttam ugyan táblát, de biztos vagyok benne, hogy tilos róla lemenni. Olyan táblát viszont láttam, nem is keveset, hogy mittudoménmilyen törvény szerint köteles vagy sisakot viselni, ha biciklizel, görkorizol, vagy télen korcsolyázol vagy hokizol. Kötelező. És a bicikliúton táblák vannak, hogy vigyázz, lejtő. Jéééééézusom, egy lejtő, ááááááááá. Hát ki a fene számít egy lejtőre az erdőben biciklizés közben, nem igaz? Há' naná, hogy kiírják.
Sza egy picit steril nekem, és nagyon remélem, hogy van itt valami real nature is, mert kezd nekem sok lenni a biztonságból.
Vettünk különben egy jó kis atlaszt, minden rókalyuk rajta van, és egy csomó érdekes természeti látványosság, múzeum, autós túraútvonal, golfpálya, meg egyebek. Na most, minden érdekes természeti látványosság a felső félszigeten van, mert Michigen két félszigetből áll, lásd itt.
Detroit történetesen az alsó félsziget alján van, tehát a szép természeti dolgok tőlünk kb. 300plussz mérfölre vannak, vagyis mint Bp.-Prága... Amint kicsit jobb idő lesz, felmegyünk oda egy hétvégére, az tuti.
Így télen is érdemes parkba menni egyébként. A tavak be vannak fagyva, és lékhorgásznak rajtuk. Természetesen sátorból, miután a motoros lékfúróval léket fúrtak. Nekem ez speciel tetszik, már nem a sátor meg a motoros furdancs, de lékhorgászni azért hangulatos dolog. Sajnos most nem fogok beruházni horgászfelszerelésbe és engedélybe, de azért ez jó.
Lehet továbbá hokizni is, sokan hokiztak is. Itt az a probléma, hogy nem tudok korizni.
Lehet továbbá sífutni, amit mindeketten szeretnénk kipróbálni Dorkával, főleg, hogy Dorka (mint tiszteletbeli osztrák) nem bírta abbahagyni a röhögést a szerencsétlekedő sífutókat látva. Ha lesz még jövő héten hó, ami jelenleg tökbiztosnak tűnik, akkor megnézzük, hogy lehet-e cuccot bérelni.
Sajna Dorka állati fázós, rajta volt minden pulóvere, két kabát(!!), sapka és két kapucni, de így is fázott. Olyan mínusz tíz volt plusz szél. Én nem fáztam, kivéve a fülemet, mert okosan itthon felejtettem a sapkámat. A fülem kb öt perc után érzéketlenné vált, és amikor kezdett kiolvadni, az nem volt finom. Kb. egy órát sétálhattunk, ekkor már nem nagyon bírtam mosolyogni, sem semmi mást csinálni az arcommal. Az arcomra fagyott a vicsor. :-)
Viszont láttunk két őzet, azt már a kocsiból. Őket valószínüleg nem zavarta a hideg, ugyanis feküdtek a hóban. Vagy már odafagytak.
Hazafelé elmentünk valami bevásárlóközpont mellett, és benézünk. Megint meg kellett állapítsam, hogy mennyire óriási itt a választék. Nálunk többnyire az aktuális divatot lehet kapni, és slussz. Itt MINDENT lehet kapni, ami elképzel az ember, meg azt is, amit nem. Pl. én szeretem a laza szövetnadrágokat, ami nem élrevalasalt, de nem is farmerfazon. Ilyet otthon nagyon ritkán látok, és mindig irigylem Viktor berlini cuccait. Itt van bármely boltban húszféle ilyen nadrág. Komolyan, húszféle. És mondjuk 20-30$ körül van az áruk, nem pedig 15.000, mint otthon lenne, ha egyátalán lenne. Voltunk egy akkora cipőboltban, mint egy Tesco. Eszméletlen.
Volt egy sportbolt is, nem akartunk venni semmit, de bementünk baseball-kesztyűt felpróbálni, meg nézelődni. És volt vadász-részleg is. Ezen kissé kiakadtunk. Dorka azon, hogy árulnak minden létező álca-felszerelést - terepszínű ruha, terepszínű sátor, álcaháló, stb. - és egy csomó csalit, ami kb. esélytelenné teszi, hogy egy állat észrevegye vagy kikerülje a vadászt. Van például mű-nőstény-kacsa vagy miafranc (valami madár, olyan szürkésbarnásdrappos, és van lába meg tolla meg szárnya), ami szépen odacsalogatja a hímet, hogy te jól le bírd lőni. Na, Dorka ettől kiakadt, és kilátásba helyezte, hogy szétveri a boltot, de sikerült lebeszélnem :-)
Én attól csodálkoztam el picit, hogy micsoda pénzekért lehet fegyvet kapni. Mondjuk 250 dollárért. Az 60.000 Ft, itt nem összeg. Leárazott puskát már 169$-ért. És persze vagy kétszáz félét. Bemész, aszt veszel.
Egyébként idegbaj volt ez a bolt, ha az ember közeledik egy eladó felé, akkor: Helló, hogy vagy ma, segíthetek-e valamiben, amit pedig távolodsz, akkor meg legyen jó a mai napod.... És nem ám csak úgy elmormogva, hanem szép tisztán, hosszan, artikuláltan. Azért ez kicsit durva mondjuk tízszer...
Végül Ann Arborban beültünk egy Starbucksba, ittunk egy-egy kávét - az első normális kávé, amit itt iszom, a munkahelyen egyszerűen borzalmas. Lelátni a háromdecis pohár aljára a kávén keresztül... Simi: egy Grande Capuccino 3$, de nagyon finom, csodás habja van, és sok.
Végül hazajöttünk, és én azóta képeket izélgetek meg ezt írom, és marha fáradt vagyok, úgyhogy itt a vége.
Ill. még annyit, hogy Dorka az NBA All Stars kosármeccset nézni, a nyugati part játszik a keleti part ellen, a kelet áll vesztésre 114-140-re, ettől ki van akadva, plusz folyton kiabál, hogy "odanézz mekkorakezevan", meg "nézdnézdnézd meddigérnekiabíró", meg "úúúúú bedobta félpályáról" és hasonlók. :D Sose tudtam, hogy érdekli a kosárlabda.
És még mindig nem fejezem be, mert eszembe jutott még pár dolog, csak röviden:
- három féle benzin van: Regular, 87 oktános, Super, 89-es, és Premium, 91-es. Ezek után mi van, ha mondjuk Ferrarit veszek, vagy Golf FSI-t? Vagy bármilyen nem-amerikai autót? Ide kissebb kompresszióval gyártják őket?
- a dízel drágább, mint bármelyik benzin, talán emiatt sincsenek dízel személyautók EGYÁTALÁN. Ahogy látom, 6-7 liter alatt kizárólag benzinmotorok vannak, és fölötte is inkább.
(Dorka most: "akkora a cipője, mint a riporter alkarja!")
- a tv-n van egy nagyon hasznos feature: az a neve hogy closed caption, és ha bekapcsolod, folyamatosan feliratozza a filmeket, még a reklámot is. Süketeknek van kitalálva, de nyelvtanulóknak is nagyon hasznos.
Most pedig jöjjenek a képek, csak néhány, mert nem igazán lettek jók:
Cél-őz
Ann Arborban az üzletekcégtáblája meg van csinálva jégből is, itt még egy korsó sört is belefagyasztottak
Szombaton délelőtt piacon Detroitban. Az Eastern Market benne van a top 10 must see-ben Detroitban - a lakással együtt kapott Detroit-könyv szerint. Igaz, kicsit későn érkeztünk, úgy dél körül (elvileg ötig van nyitva, de azért korán az igazi), meg hideg is volt, árusokat már csak a zárt részében találtunk. Árulnak mindenfélét, ráadásul SOKKAL olcsóbban, mint pl. a közértben, ahol vásárolni szoktunk. Ott mondjuk 3 db. narancs két dollár, vagy nagyonronda grapefruitból 2 font (90 deka) két dollár, itt meg mondjuk a harmada-negyede. Kis szerencsével hozzá lehet jutni igazán olcsó dolgokhoz is. Mi pl. vettünk egy egész rekesz koktélparadicsomot, ami nagyon finom, édes, hmmm. Van vagy három kiló, és az egészet egy dollárért vettük. Persze ez "hibás árú", a rekeszen belül kis dobozokba volt osztva a pari (egy ilyen kis doboz asszem 1.5 a boltban), és a dobozok alján lévők már kezdtek rohadni, némelyik penészes volt. Hazajöttünk, kiválogattuk öt perc alatt, a két-harmada hibátlan volt, úgyhogy most annyi parink van, hogy alig fér a hűtőbe, és 1$ volt. Vettünk még egy hasonló méretű doboznyi hibátlan mangót, van vagy öt kiló, 4$-ért. Jó ez a piac, megyünk máskor is.
Sajna itt nem fotóztam.
Ezt követően hazahoztuk a cuccot, hogy ne fagyjon meg a csomagtartóban, és elmentünk megnézni a könyvtárat. Hamar el is jöttünk, mert nem-helyi lakosoknak 80 dollár az évi tagság, ami szerintem picit durva.
Következő utunk egy helyi T-Mobilba vezetett, merthogy van egy itteni pre-paid T-Mobilos kártyám Laci jóvoltából, de nem hajlandó működni az otthon vásárol, és T-Mobil függő telefonnal. A saját kártyánkkal működik, úgyhogy tudja a 1900MHz-t.
3 alkalmazott próbált segíteni rajtunk, de negyed óra után, mikor felfogták, hogy mi bajunk van (addig kb. nem hagyták végigmondani, hogy mi van, szétkapták a telefont, izélgették a kártyát, számítógépen csekkolták, hogy milyen kártya, végül kisütötték, hogy nem előfizetéses...), közölték, hogy jaaaa, hát kikódolni nem tudják, mert ők olyat nem tudnak, különben sem árulnak ilyen készüléket, és sajnálják. Mi is sajnáltuk.
Kölcsön fogok kérni egy telefont Bakó Zolitól, aki már pár éve itt él, de régen voltunk együtt 8 hónapot Grazban.
Délután elautóztunk Ann Arborba, ami Detroittól nyugatra van (mert keletre már csak Kanada van). Ez egy egyetemváros, és azt mondták nekünk, hogy szinte európaias. Háát... a belváros kb. ötször öt utca, kb. olyan, mint amilyennek egy angol kisvárost képzelek, és tényleg kellemes. Azon túl pont olyan, mint a többi hely, kertváros, csak lakóházak, sehol egy ember az utcán.
Továbbá volt vagy mínusz 10, úgyhogy beértük az autókázással.
Ma elmentünk a Kensington Metroparkba. A metropark valami olyasmi, mint nálunk a Margitsziget, vagy a Városliget, azzal a különbséggel, hogy pl. lehet vadászni :-)
Mivel a városokban sem sétálni, sem biciklizni, sem szabad levegőn lenni nem lehet, ezért létrehoznak ilyen parkokat, ahol mindezt lehet, sőt még többet is. Ahol mi voltunk, van több nagy tó, ahol lehet horgászni, van bicikliút - leaszfaltozva, természetesen, van egy csomó picnic area, padokkal és grillsütőkkel, meg lehet csónakázni, és lehet vadászni is a park valamelyik kijelölt részén. Ja és van golfpálya is. Egyébként ez itt valami állati népszerű, minden sarkon van egy golfpálya.
Egyfelől jó ez a park, mert pl. kimehetsz családdal, süthetsz húst, foghatsz halat, gyilkolhatsz kisállatokat, sza csupa élvezetes dolgot tehetsz. Másfelől számomra picit nyomasztó, hogy ők így képzelik el azt, amikor a természetben vannak. Mivel a park nagy, természetesen mindenki kocsival közlekedik benne. A kerékpárút - mountanbike út, pontosabban - le van aszfaltozva, és nem láttam ugyan táblát, de biztos vagyok benne, hogy tilos róla lemenni. Olyan táblát viszont láttam, nem is keveset, hogy mittudoménmilyen törvény szerint köteles vagy sisakot viselni, ha biciklizel, görkorizol, vagy télen korcsolyázol vagy hokizol. Kötelező. És a bicikliúton táblák vannak, hogy vigyázz, lejtő. Jéééééézusom, egy lejtő, ááááááááá. Hát ki a fene számít egy lejtőre az erdőben biciklizés közben, nem igaz? Há' naná, hogy kiírják.
Sza egy picit steril nekem, és nagyon remélem, hogy van itt valami real nature is, mert kezd nekem sok lenni a biztonságból.
Vettünk különben egy jó kis atlaszt, minden rókalyuk rajta van, és egy csomó érdekes természeti látványosság, múzeum, autós túraútvonal, golfpálya, meg egyebek. Na most, minden érdekes természeti látványosság a felső félszigeten van, mert Michigen két félszigetből áll, lásd itt.
Detroit történetesen az alsó félsziget alján van, tehát a szép természeti dolgok tőlünk kb. 300plussz mérfölre vannak, vagyis mint Bp.-Prága... Amint kicsit jobb idő lesz, felmegyünk oda egy hétvégére, az tuti.
Így télen is érdemes parkba menni egyébként. A tavak be vannak fagyva, és lékhorgásznak rajtuk. Természetesen sátorból, miután a motoros lékfúróval léket fúrtak. Nekem ez speciel tetszik, már nem a sátor meg a motoros furdancs, de lékhorgászni azért hangulatos dolog. Sajnos most nem fogok beruházni horgászfelszerelésbe és engedélybe, de azért ez jó.
Lehet továbbá hokizni is, sokan hokiztak is. Itt az a probléma, hogy nem tudok korizni.
Lehet továbbá sífutni, amit mindeketten szeretnénk kipróbálni Dorkával, főleg, hogy Dorka (mint tiszteletbeli osztrák) nem bírta abbahagyni a röhögést a szerencsétlekedő sífutókat látva. Ha lesz még jövő héten hó, ami jelenleg tökbiztosnak tűnik, akkor megnézzük, hogy lehet-e cuccot bérelni.
Sajna Dorka állati fázós, rajta volt minden pulóvere, két kabát(!!), sapka és két kapucni, de így is fázott. Olyan mínusz tíz volt plusz szél. Én nem fáztam, kivéve a fülemet, mert okosan itthon felejtettem a sapkámat. A fülem kb öt perc után érzéketlenné vált, és amikor kezdett kiolvadni, az nem volt finom. Kb. egy órát sétálhattunk, ekkor már nem nagyon bírtam mosolyogni, sem semmi mást csinálni az arcommal. Az arcomra fagyott a vicsor. :-)
Viszont láttunk két őzet, azt már a kocsiból. Őket valószínüleg nem zavarta a hideg, ugyanis feküdtek a hóban. Vagy már odafagytak.
Hazafelé elmentünk valami bevásárlóközpont mellett, és benézünk. Megint meg kellett állapítsam, hogy mennyire óriási itt a választék. Nálunk többnyire az aktuális divatot lehet kapni, és slussz. Itt MINDENT lehet kapni, ami elképzel az ember, meg azt is, amit nem. Pl. én szeretem a laza szövetnadrágokat, ami nem élrevalasalt, de nem is farmerfazon. Ilyet otthon nagyon ritkán látok, és mindig irigylem Viktor berlini cuccait. Itt van bármely boltban húszféle ilyen nadrág. Komolyan, húszféle. És mondjuk 20-30$ körül van az áruk, nem pedig 15.000, mint otthon lenne, ha egyátalán lenne. Voltunk egy akkora cipőboltban, mint egy Tesco. Eszméletlen.
Volt egy sportbolt is, nem akartunk venni semmit, de bementünk baseball-kesztyűt felpróbálni, meg nézelődni. És volt vadász-részleg is. Ezen kissé kiakadtunk. Dorka azon, hogy árulnak minden létező álca-felszerelést - terepszínű ruha, terepszínű sátor, álcaháló, stb. - és egy csomó csalit, ami kb. esélytelenné teszi, hogy egy állat észrevegye vagy kikerülje a vadászt. Van például mű-nőstény-kacsa vagy miafranc (valami madár, olyan szürkésbarnásdrappos, és van lába meg tolla meg szárnya), ami szépen odacsalogatja a hímet, hogy te jól le bírd lőni. Na, Dorka ettől kiakadt, és kilátásba helyezte, hogy szétveri a boltot, de sikerült lebeszélnem :-)
Én attól csodálkoztam el picit, hogy micsoda pénzekért lehet fegyvet kapni. Mondjuk 250 dollárért. Az 60.000 Ft, itt nem összeg. Leárazott puskát már 169$-ért. És persze vagy kétszáz félét. Bemész, aszt veszel.
Egyébként idegbaj volt ez a bolt, ha az ember közeledik egy eladó felé, akkor: Helló, hogy vagy ma, segíthetek-e valamiben, amit pedig távolodsz, akkor meg legyen jó a mai napod.... És nem ám csak úgy elmormogva, hanem szép tisztán, hosszan, artikuláltan. Azért ez kicsit durva mondjuk tízszer...
Végül Ann Arborban beültünk egy Starbucksba, ittunk egy-egy kávét - az első normális kávé, amit itt iszom, a munkahelyen egyszerűen borzalmas. Lelátni a háromdecis pohár aljára a kávén keresztül... Simi: egy Grande Capuccino 3$, de nagyon finom, csodás habja van, és sok.
Végül hazajöttünk, és én azóta képeket izélgetek meg ezt írom, és marha fáradt vagyok, úgyhogy itt a vége.
Ill. még annyit, hogy Dorka az NBA All Stars kosármeccset nézni, a nyugati part játszik a keleti part ellen, a kelet áll vesztésre 114-140-re, ettől ki van akadva, plusz folyton kiabál, hogy "odanézz mekkorakezevan", meg "nézdnézdnézd meddigérnekiabíró", meg "úúúúú bedobta félpályáról" és hasonlók. :D Sose tudtam, hogy érdekli a kosárlabda.
És még mindig nem fejezem be, mert eszembe jutott még pár dolog, csak röviden:
- három féle benzin van: Regular, 87 oktános, Super, 89-es, és Premium, 91-es. Ezek után mi van, ha mondjuk Ferrarit veszek, vagy Golf FSI-t? Vagy bármilyen nem-amerikai autót? Ide kissebb kompresszióval gyártják őket?
- a dízel drágább, mint bármelyik benzin, talán emiatt sincsenek dízel személyautók EGYÁTALÁN. Ahogy látom, 6-7 liter alatt kizárólag benzinmotorok vannak, és fölötte is inkább.
(Dorka most: "akkora a cipője, mint a riporter alkarja!")
- a tv-n van egy nagyon hasznos feature: az a neve hogy closed caption, és ha bekapcsolod, folyamatosan feliratozza a filmeket, még a reklámot is. Süketeknek van kitalálva, de nyelvtanulóknak is nagyon hasznos.
Most pedig jöjjenek a képek, csak néhány, mert nem igazán lettek jók:
Dorka a befagyott tavon
Cél-őz
Starbucks
Ann Arborban az üzletekcégtáblája meg van csinálva jégből is, itt még egy korsó sört is belefagyasztottak
Friday, February 16, 2007
Telefon
Ma kaptam végre telefont. Nem azért, mert ők voltak lassúak, hanem mert én nem ütöttem a vasat eléggé. Mindegy, lényeg, hogy végre van.
Egy elég egyszerűen kinéző telcsi, Motorola, szörnyű menüvel, viszont ütésálló, vízálló, és van benne GPS. Egyszerű fajta, de mégiscsak GPS. Próbálom kitalálni, hogy mire is lehetne értelmesen használni... pl. a Google Maps-en be lehetne vele jelölni olyan helyeket, ahol jártunk, és ami tetszett, vagy ahol fotót csináltam. Nem tudom, hogy ilyet lehet-e, de ha igen, az észre fogjátok venni.
A számom egyébként (remélem most nem követek el hibát) 743-891-0043, plusz valami előhívó, de nem tudom mi. Valószínüleg 00-1, ha Mo. ról akar felhívni valaki.
Azt hiszem, akkor is pénzbe kerül, ha engem hívnak, sza csak mértékkel.
Egy elég egyszerűen kinéző telcsi, Motorola, szörnyű menüvel, viszont ütésálló, vízálló, és van benne GPS. Egyszerű fajta, de mégiscsak GPS. Próbálom kitalálni, hogy mire is lehetne értelmesen használni... pl. a Google Maps-en be lehetne vele jelölni olyan helyeket, ahol jártunk, és ami tetszett, vagy ahol fotót csináltam. Nem tudom, hogy ilyet lehet-e, de ha igen, az észre fogjátok venni.
A számom egyébként (remélem most nem követek el hibát) 743-891-0043, plusz valami előhívó, de nem tudom mi. Valószínüleg 00-1, ha Mo. ról akar felhívni valaki.
Azt hiszem, akkor is pénzbe kerül, ha engem hívnak, sza csak mértékkel.
Csakazértis
A tegnapi fotós kudarc után felmerült bennem, hogy tulajdonképpen miért is nem lehet valamit lefotózni, ami amúgy is fent van a Google Maps-en. Ez itt az. Innen nem valami látványos, de éjszaka tényleg jó.
(A dolgot nem ismerőknek mondom, hogy lehet kapcsolgatni a térkép (map) és a műholdkép (satellite) nézet között, egérrel odébb lehet húzni, a görgőt tekerve nagyít/kicsinyít.)
Ha már itt tartunk, itt lakunk: klikk. A középpontban a mi házunk. Kicsit kifelé zoomolva a képet láthatóvá válik a medencénk. Én sem láttam eddig, mert vagy be van fagyva, vagy le van takarva, vagy mindkettő. (Gábor: vagy ezek bármely lineáris kombinációja, jól mondom?) Hát nem egy versenymedence, az biztos, de lábat lógatni biztos jó.
(A dolgot nem ismerőknek mondom, hogy lehet kapcsolgatni a térkép (map) és a műholdkép (satellite) nézet között, egérrel odébb lehet húzni, a görgőt tekerve nagyít/kicsinyít.)
Ha már itt tartunk, itt lakunk: klikk. A középpontban a mi házunk. Kicsit kifelé zoomolva a képet láthatóvá válik a medencénk. Én sem láttam eddig, mert vagy be van fagyva, vagy le van takarva, vagy mindkettő. (Gábor: vagy ezek bármely lineáris kombinációja, jól mondom?) Hát nem egy versenymedence, az biztos, de lábat lógatni biztos jó.
Álmatlanság
Valójában nem szenvedek álmatlanságban, de mégiscsak itt ülök 5:24-kor, és blogot írok. Én, aki fél óráig csörgeti az órát, mire észreveszi, hogy csörög; én, aki úgy szoktam beesni a dolgozóba 8:59-kor (esetleg 9:01-kor, de ez titok) (mindez Mo.-on igaz, itt 8-ra járok). És ma - kapaszkodjatok - könnyen lehet, hogy már 7-re bemegyek.
A jelenség oka, hogy az ágyunk olyan puha, mint a vatta, ennél fogva alvás közben jelentős szintbeli különbségek alakulnak ki a testrészeim között. Pl. a seggem jobban lesülyed, mint a fejem. Fordítva lenne logikus, nem? Mindegy, a végeredmény az, hogy fáj a hátam, és nem bírok aludni.
Több megoldás is eszembe jutott. Valahol olvastam, de lehet, hogy csak álmodtam, hogy a jobbfajta matracok kétféle keménységűek. Lehet, hogy ha megfordítom ezt a matracot, keményebb lesz. Persze az is lehet, hogy puhább :-) Ezt később kell kipróbálnom, mert Dorka jelenleg a matracon fekszik.
Ha ez esetleg nem segít, akkor jön a B terv: mellőzöm a matracot, és azon alszunk, ami az ágyban a matrac alatt van. Az meg tutira túl kemény lesz, vagy szálkás, vagy mittudomén.
A C terv a padló, a padlószőnyeg úgyis olyan vastag és puha, mint a mesében. Persze csak egy padlószőnyeghez képest, matrac viszonylatban keménynek számít.
D terv még nincs... De van, bocsánat. Felhívom itten a házkezelőséget, és megmondom, hogy vigyék innen a szar matracukat, és hozzanak egy normálisat. Ez jól hangzik, de félek, hogy erre nincsenek felkészülve.
Tegnap munka után megvártuk, míg besötétedik, és elmentünk fotózni. Kinéztem a közelben egy olajfinomítót, ami nagyon jól néz ki éjszaka. Rettentően ki van világítva sok kis fényponttal, minden csillogó roszdamentes acélból van benne, száll a gőz mindenhonnan, fáklyákból méteres lángok csapnak ki, sza festői, ha nem is a szó klasszikus értelmében. Mindenesetre fotón jól nézne ki. Tulajdonképpen egy négy nagy út által határolt területet foglal el. Elhatároztuk, hogy körbeautózzuk, és kinézzük a fotózás szempontjából legkedvezőbb szöget. Ez meg is történt, de amikor az egyik potenciális helyszínen megálltunk - a főbejáratnál - kissé haboztam kiszálni az autóból géppel és állvánnyal. Ezt jól tettem, mert egy szempillantás alatt megjelent egy securitys autó, benne két udvarias ürgével. Megkrdezték, hogy segíthetnek-e, mondam, hogy kösz, nem, csak eltévedtünk, hehehehe. Kérdezték, segítsenek-e, mondtam, hogy ÉPP megtaláltam a helyes utat a térképen. És eljöttünk.
Megálltunk a kettes számú kiszemelt helyen. Megállni egyébként nem könnyű, kétszer két sávos az út, járda ugye nincs, és a hótolók méter magasan feltolják a havat az út szélére. Szerencsére porhó, könnyen bele lehet parkolni. Előrelátóan bakancsban mentem.
Itt már kiszálltam, állvánnyal és fényképezőgéppel a kezemben átmentem a túloldalra,és nem bírtam nem észrevenni, hogy tízméterenként ki van írva a kerítésre, mit nem szabad. Többek között fotózni, például.
És - ítéljetek el - én ezt komolyan vettem. Meg is vagyok lepve magamon, mert tényleg jó fotó lett volna, de. Itt éppen, mint asszem mindig, terrorpara van. Dorka szerint az al-Kaida vagy egyéb nem-amerikabarát arabok bejelentették, hogy támadni fognak minden amerikai érdekeltségű olaj-létesítményt. Én nem láttam a hírt, és azt tartanám logikusnak, hogy a Közel-Keleten akarnak olajkutakat robbantani, nem pedig Dearbornban olajfinomítókat, de az ördög nem alszik, és a biztonsági őrök sem. Így hát inkább nem húzgáltam az alvó oroszlán bajszát, és nem kockáztattam meg egy biztiőr-rendőr-kiutasítás kalandot. Tudom, nyuszi vagyok.
A jelenség oka, hogy az ágyunk olyan puha, mint a vatta, ennél fogva alvás közben jelentős szintbeli különbségek alakulnak ki a testrészeim között. Pl. a seggem jobban lesülyed, mint a fejem. Fordítva lenne logikus, nem? Mindegy, a végeredmény az, hogy fáj a hátam, és nem bírok aludni.
Több megoldás is eszembe jutott. Valahol olvastam, de lehet, hogy csak álmodtam, hogy a jobbfajta matracok kétféle keménységűek. Lehet, hogy ha megfordítom ezt a matracot, keményebb lesz. Persze az is lehet, hogy puhább :-) Ezt később kell kipróbálnom, mert Dorka jelenleg a matracon fekszik.
Ha ez esetleg nem segít, akkor jön a B terv: mellőzöm a matracot, és azon alszunk, ami az ágyban a matrac alatt van. Az meg tutira túl kemény lesz, vagy szálkás, vagy mittudomén.
A C terv a padló, a padlószőnyeg úgyis olyan vastag és puha, mint a mesében. Persze csak egy padlószőnyeghez képest, matrac viszonylatban keménynek számít.
D terv még nincs... De van, bocsánat. Felhívom itten a házkezelőséget, és megmondom, hogy vigyék innen a szar matracukat, és hozzanak egy normálisat. Ez jól hangzik, de félek, hogy erre nincsenek felkészülve.
Tegnap munka után megvártuk, míg besötétedik, és elmentünk fotózni. Kinéztem a közelben egy olajfinomítót, ami nagyon jól néz ki éjszaka. Rettentően ki van világítva sok kis fényponttal, minden csillogó roszdamentes acélból van benne, száll a gőz mindenhonnan, fáklyákból méteres lángok csapnak ki, sza festői, ha nem is a szó klasszikus értelmében. Mindenesetre fotón jól nézne ki. Tulajdonképpen egy négy nagy út által határolt területet foglal el. Elhatároztuk, hogy körbeautózzuk, és kinézzük a fotózás szempontjából legkedvezőbb szöget. Ez meg is történt, de amikor az egyik potenciális helyszínen megálltunk - a főbejáratnál - kissé haboztam kiszálni az autóból géppel és állvánnyal. Ezt jól tettem, mert egy szempillantás alatt megjelent egy securitys autó, benne két udvarias ürgével. Megkrdezték, hogy segíthetnek-e, mondam, hogy kösz, nem, csak eltévedtünk, hehehehe. Kérdezték, segítsenek-e, mondtam, hogy ÉPP megtaláltam a helyes utat a térképen. És eljöttünk.
Megálltunk a kettes számú kiszemelt helyen. Megállni egyébként nem könnyű, kétszer két sávos az út, járda ugye nincs, és a hótolók méter magasan feltolják a havat az út szélére. Szerencsére porhó, könnyen bele lehet parkolni. Előrelátóan bakancsban mentem.
Itt már kiszálltam, állvánnyal és fényképezőgéppel a kezemben átmentem a túloldalra,és nem bírtam nem észrevenni, hogy tízméterenként ki van írva a kerítésre, mit nem szabad. Többek között fotózni, például.
És - ítéljetek el - én ezt komolyan vettem. Meg is vagyok lepve magamon, mert tényleg jó fotó lett volna, de. Itt éppen, mint asszem mindig, terrorpara van. Dorka szerint az al-Kaida vagy egyéb nem-amerikabarát arabok bejelentették, hogy támadni fognak minden amerikai érdekeltségű olaj-létesítményt. Én nem láttam a hírt, és azt tartanám logikusnak, hogy a Közel-Keleten akarnak olajkutakat robbantani, nem pedig Dearbornban olajfinomítókat, de az ördög nem alszik, és a biztonsági őrök sem. Így hát inkább nem húzgáltam az alvó oroszlán bajszát, és nem kockáztattam meg egy biztiőr-rendőr-kiutasítás kalandot. Tudom, nyuszi vagyok.
Wednesday, February 14, 2007
Hójelentés update
Délben, amikor hazajöttem ebédelni (merthogy hazajárok ebédelni, ha már egy óra az ebédszünet), elvittem magammal a fényképezőgépet, és csináltam pár képet. Eddigre már elállt a szél, és kisütött a Nap, és messze nem volt annyira sarkvidéki az idő, mint reggel és előző este. Az egyik kép a ház előtt készült, a másik menet közben, az életem kockáztatásával (és persze közlekedőtársaim életének kockáztatásával), mert néhány másodpercig csak a keresőn keresztül szemléltem a világot. Sza tessék megbecsülni.
(na jó, 20-al mentem, és nem volt a közelben egy lélek sem, de szeretem a drámát :-)
(Az ablakmosó még mindig be van fagyva, és már alig látok ki az ablakon. Nem tudom, mit csináljak vele. Hiába mosom le a benzinkútnál, öt perc múlva megint mocskos.)
(na jó, 20-al mentem, és nem volt a közelben egy lélek sem, de szeretem a drámát :-)
(Az ablakmosó még mindig be van fagyva, és már alig látok ki az ablakon. Nem tudom, mit csináljak vele. Hiába mosom le a benzinkútnál, öt perc múlva megint mocskos.)
Idojaras es egyebek
Ismet egy ekezetek nelkuli post, epp nincs dolgom megint, a fonokeim mind eltuntek, most varok. Es irok.
Arrol irok, hogy milyen itt az ido. Beszeltem reggel a Gergovel Skype-on, a Kriszta pedig mailben irta, hogy otthon hetagra sut a nap. Na, ha itt nem.
Mar tegnap este sem volt kutya, esett a ho, fujt a szel, az autoban se ABS, se teligumi, es a tobbi kocsin sincs. Az ABS itt extra, csak a kimondottan draga kocsikban van benne alapfelszereltsegkent. Az ablaktorlo egy mero jegtomb volt, nem torolt semmit, pedig maximumon ment a futes. Majd` elolvadtunk az autoban, de olyan hideg volt kint - foleg a szel miatt - hogy ha lejjebb vettuk a futest, azonnal rafagyott minden az ablakra, az ablaktorlot is beleertve. Sajnos a gumi kisse megsinylette ezt, asszem, ha vege ennek a sarkvideki idonek, vennem kell egy par ablaktorlot. Az ablakmoso viz a csobe fagyott bele, mert sima vizzel volt feltoltve. Mikor atvettem az autot, nem spriccelt, es azt hittem, hogy rossz. Pedig csak meg volt fagyva, ez mult penteken derult ki, amikor 0 fok fole ment a homerseklet, es egyszer csak spriccelt. Addigra en mar ontottem bele fagyallo ablakmosot, de csak kb. 2 deci ment bele, igy nem ertem el vele jelentos fagyallo-hatast. Sajnos voltam olyan hulye, hogy nem nyomtam ki az egeszet azonnal, ahogy kiolvadt, es toltottem tele fagyalloval, mert most ismet osszefagyott kockaba. Tegnap osszevissza mentunk, es hiaba meleg a motor, nem olvad ki a rohadek.
Nem tudom, hogy ejjel a ho esett, vagy a szel csak osszefujta, ami addig leesett, mindenesetre ma reggel terdig ero porho volt az auto korul, es az auto egyik oldalat teljesen beboritotta. Le kellett volna fotozni, de sajnos nem volt kedvem visszamenni a lakasba a gepemert, mert az odavezeto uton is felmeteres ho volt. Bocsanat, 2 labnyi :-)
En viszont, kerem, keszultem, velem a ho nem tol ki. Bakancsban es kamasniban (vagy kamasliban?) kozeledtem gepjarmuvem fele, es furge, vidam mozdulatokkal lelapatoltam rola harom kobmeter havat egy huszcentis jegkaparoval. :-) Vicces volt.
Sajnos kicsit csalodnom kellett az amerikai utkarbantarto vallalatban, mert egyetlen kotro- vagy soszoroautoval sem talalkoztam munkaba jovet, viszont 10-20 centis ho van minden uton, es mindenki ugy csuszkal, hogy csak na. Max. 20 mph-val jottem, vagyis 30 kmh-val. Mar csak az hianyzik, hogy otthon erezzem magam, hogy este bemondjak a tv-ben, hogy nem szamitottak ra, hogy ho fog esni... :-)
Nekem viszont tovabbra is toretlen a jokedvem, meg ha picit bosszant is, hogy nem egeszen latom at a helyemet a gepezetben(mar a munkahelyen.... otthon nagyon is tudom a helyem :-), es ha nem is mindig van mit csinalnom. En persze szeretek netezni (egy darabig...), de hulye erzes, hogy mindenki lot-fut korulottem, en meg orakig ulok, es nem csinalok semmit.
A legbosszantobb az, hogy TUDOM, mit kene csinalni, de nincs meg hozza minden adat, es nem birom elkezdeni.
Hopp!!! Olyan, de olyan Valentin-napi ajandek jutott eszembe Dorkanak, hogy csak na! Nem irom le, mi az, hatha elolvassa, de tokjo :-)
Egyebkent mi nem tartunk Valentin-napot, mert szerintunk ez egy amerikai importunnep, semmi hagyomanya Magyarorszagon, es itt is csak a penzkoltesrol szol, ahogy latom. Napok ota dol mindenhonnan az ekszerreklam, es a kozertben hatszaz fele Valentin-napi kepeslapot lehet kapni. De azert valami kicsit csak kap a Kicsi :-)
No, most zarom soraimat es futok egy kort a fonokom fele.
Arrol irok, hogy milyen itt az ido. Beszeltem reggel a Gergovel Skype-on, a Kriszta pedig mailben irta, hogy otthon hetagra sut a nap. Na, ha itt nem.
Mar tegnap este sem volt kutya, esett a ho, fujt a szel, az autoban se ABS, se teligumi, es a tobbi kocsin sincs. Az ABS itt extra, csak a kimondottan draga kocsikban van benne alapfelszereltsegkent. Az ablaktorlo egy mero jegtomb volt, nem torolt semmit, pedig maximumon ment a futes. Majd` elolvadtunk az autoban, de olyan hideg volt kint - foleg a szel miatt - hogy ha lejjebb vettuk a futest, azonnal rafagyott minden az ablakra, az ablaktorlot is beleertve. Sajnos a gumi kisse megsinylette ezt, asszem, ha vege ennek a sarkvideki idonek, vennem kell egy par ablaktorlot. Az ablakmoso viz a csobe fagyott bele, mert sima vizzel volt feltoltve. Mikor atvettem az autot, nem spriccelt, es azt hittem, hogy rossz. Pedig csak meg volt fagyva, ez mult penteken derult ki, amikor 0 fok fole ment a homerseklet, es egyszer csak spriccelt. Addigra en mar ontottem bele fagyallo ablakmosot, de csak kb. 2 deci ment bele, igy nem ertem el vele jelentos fagyallo-hatast. Sajnos voltam olyan hulye, hogy nem nyomtam ki az egeszet azonnal, ahogy kiolvadt, es toltottem tele fagyalloval, mert most ismet osszefagyott kockaba. Tegnap osszevissza mentunk, es hiaba meleg a motor, nem olvad ki a rohadek.
Nem tudom, hogy ejjel a ho esett, vagy a szel csak osszefujta, ami addig leesett, mindenesetre ma reggel terdig ero porho volt az auto korul, es az auto egyik oldalat teljesen beboritotta. Le kellett volna fotozni, de sajnos nem volt kedvem visszamenni a lakasba a gepemert, mert az odavezeto uton is felmeteres ho volt. Bocsanat, 2 labnyi :-)
En viszont, kerem, keszultem, velem a ho nem tol ki. Bakancsban es kamasniban (vagy kamasliban?) kozeledtem gepjarmuvem fele, es furge, vidam mozdulatokkal lelapatoltam rola harom kobmeter havat egy huszcentis jegkaparoval. :-) Vicces volt.
Sajnos kicsit csalodnom kellett az amerikai utkarbantarto vallalatban, mert egyetlen kotro- vagy soszoroautoval sem talalkoztam munkaba jovet, viszont 10-20 centis ho van minden uton, es mindenki ugy csuszkal, hogy csak na. Max. 20 mph-val jottem, vagyis 30 kmh-val. Mar csak az hianyzik, hogy otthon erezzem magam, hogy este bemondjak a tv-ben, hogy nem szamitottak ra, hogy ho fog esni... :-)
Nekem viszont tovabbra is toretlen a jokedvem, meg ha picit bosszant is, hogy nem egeszen latom at a helyemet a gepezetben(mar a munkahelyen.... otthon nagyon is tudom a helyem :-), es ha nem is mindig van mit csinalnom. En persze szeretek netezni (egy darabig...), de hulye erzes, hogy mindenki lot-fut korulottem, en meg orakig ulok, es nem csinalok semmit.
A legbosszantobb az, hogy TUDOM, mit kene csinalni, de nincs meg hozza minden adat, es nem birom elkezdeni.
Hopp!!! Olyan, de olyan Valentin-napi ajandek jutott eszembe Dorkanak, hogy csak na! Nem irom le, mi az, hatha elolvassa, de tokjo :-)
Egyebkent mi nem tartunk Valentin-napot, mert szerintunk ez egy amerikai importunnep, semmi hagyomanya Magyarorszagon, es itt is csak a penzkoltesrol szol, ahogy latom. Napok ota dol mindenhonnan az ekszerreklam, es a kozertben hatszaz fele Valentin-napi kepeslapot lehet kapni. De azert valami kicsit csak kap a Kicsi :-)
No, most zarom soraimat es futok egy kort a fonokom fele.
Monday, February 12, 2007
Furcsaságok
Két furcsaságot említenék az elmúlt napokból.
Az egyik a Kentucky Fried Chickenben ért, ahol megálltunk kajálni Dorkával. A WinterBlast fesztiválról, Detroit belvárosából mentünk kifelé, és egy lepukkant külvárosban lettünk pont éhesek. Ezen a környéken majdnem úgy néz ki egy gyorsétterem, mint nálunk, azzal a különbséggel, hogy öt centi vastag(!) golyóálló üveg választja el a pultot az ügyféltértől. Van egy zsilip az üvegen, ami gyakorlatilag két ajtó egymás mögött, köztük egy 30 centis térrel. Rendelés után belülről kinyitják a belső ajtót, beteszik a kaját középre, és a külső ajtó csak akkor nyitható, ha a belső csukva van.
A dolog jogosságát igazolja, amit épp láttam a híradóban. Tegnap este lövöldözés volt az 8 Mile Roadon, kihívták a rendőröket, az egyik lelőtt egy 18 éves srácot, akinél fegyver volt, a helyszínen meghalt. Tulajdonképpen szinte minde este van a híradóban egy-két hír olyan lövöldözésről, ami a környéken történt.
A másik nem ilyen véres, de azért fura. Az útkarbantartási munkák helyszínén ki van téve egy tábla, hogy "road work ahead, slow down", meg egy olyan, hogy "injuring/killing a worker $7500/15 years", csak hogy tudd, mire számíthatsz. Jó, mi?
Az egyik a Kentucky Fried Chickenben ért, ahol megálltunk kajálni Dorkával. A WinterBlast fesztiválról, Detroit belvárosából mentünk kifelé, és egy lepukkant külvárosban lettünk pont éhesek. Ezen a környéken majdnem úgy néz ki egy gyorsétterem, mint nálunk, azzal a különbséggel, hogy öt centi vastag(!) golyóálló üveg választja el a pultot az ügyféltértől. Van egy zsilip az üvegen, ami gyakorlatilag két ajtó egymás mögött, köztük egy 30 centis térrel. Rendelés után belülről kinyitják a belső ajtót, beteszik a kaját középre, és a külső ajtó csak akkor nyitható, ha a belső csukva van.
A dolog jogosságát igazolja, amit épp láttam a híradóban. Tegnap este lövöldözés volt az 8 Mile Roadon, kihívták a rendőröket, az egyik lelőtt egy 18 éves srácot, akinél fegyver volt, a helyszínen meghalt. Tulajdonképpen szinte minde este van a híradóban egy-két hír olyan lövöldözésről, ami a környéken történt.
A másik nem ilyen véres, de azért fura. Az útkarbantartási munkák helyszínén ki van téve egy tábla, hogy "road work ahead, slow down", meg egy olyan, hogy "injuring/killing a worker $7500/15 years", csak hogy tudd, mire számíthatsz. Jó, mi?
Sunday, February 11, 2007
Detroit Zoo
Ma állatkertben voltunk. Tekintettel a hidegre kevesen voltak - állatok és emberek egyaránt. A szabadtéren dekkoló állatok közül csak azok voltak láthatóak, amik amúgy is hidegben élnek, vagy jól bírják: japán makákó (tudjátok, amelyik szeret meleg vízben ücsörögni), szibériai tigris, kétpupu teve, és persze a jegesmedve, mint látogatásunk fő célja. Voltak persze más állatok is kint, kérődzők, vörös panda, meg ilyenek, de ilyet vagy már láttunk, vagy túl hidegünk volt ahhoz, hogy ilyen kevésbé látványos állatokat nézzünk.
Nekünk a fő attrakció a jegesmedve volt. A jegesmedve- és a fókamedence alatt egy alagút húzódik, és az ember feje fölött úsznak el a srácok. Mint azt egy helyi park-felügyelőtől megtudtam, a látszat ellenére a fókák nincsenek egy medencében a jegesmacikkal, mert így állítólag egy nap alatt lenullázódna a fókaállomány. Amíg meg nem mutatták, nem látszott a fal a két medence között, és én azt hittem, hogy ha a jegesmedvét úgyis etetik, nem vacakol azzal, hogy a fókákat kergesse.
Jelenleg két jegesmedvéjük van, egy hím és egy nőstény, és most kerültek össze. "Megállapodtak" a kifutó (jóóó nagy szabadtéri terület) egyfajta felosztásában, és - a felügyelő szerint - nem mennek át a másik területére. A medence pont a határon van, ezért a felügyelő azt mondta, hogy szerinte hiába várunk, kb. esélytelen, hogy bármelyik is bemegy a vízbe, és meg lehet nézni alulról. Gondoltam, egy fél órát megér a dolog, és - láss csodát - kb. 10 perc múlva a hím (kétszer akkora, mint a nőstény, onnan tudom) becsobbant, és pancsolt egy kicsit. Dorkát nem lehetett levakarni az üvegről :-)
Az jutott eszembe, hogy ha a medvéknek napokig-hetekig tart, mire megszokják egymást, akkor hogy a fenébe nem haltak még ki? Gondolom az Északi-sarkon nem találkoznak minden félórában, úgyhogy ha összefut egy nőstény meg egy hím, érdemes kihasználni az alkalmat, mert ki tudja, mikor lesz ilyen megint. Vagy ez vajon csak párzási időszakban van így? Van nekik egyátalán olyan?
Amúgy az állatkert szép, de a budapesti is van ilyen jó. Talán a legfőbb különbség, hogy itt mindehol van szakember, akitől lehet kérdezni, és hogy a szaladgálós állatoknak sokkal nagyobb helyük van.
Ime pár kép - a jegesmedvés nem lett valami jó, tekintettel a fényviszonyokra, a fűtött helyeken meg legtöbbször nem mertem elővenni a gépemet a páralecsapódás miatt, úgyhogy kevés kép lett.
Nekünk a fő attrakció a jegesmedve volt. A jegesmedve- és a fókamedence alatt egy alagút húzódik, és az ember feje fölött úsznak el a srácok. Mint azt egy helyi park-felügyelőtől megtudtam, a látszat ellenére a fókák nincsenek egy medencében a jegesmacikkal, mert így állítólag egy nap alatt lenullázódna a fókaállomány. Amíg meg nem mutatták, nem látszott a fal a két medence között, és én azt hittem, hogy ha a jegesmedvét úgyis etetik, nem vacakol azzal, hogy a fókákat kergesse.
Jelenleg két jegesmedvéjük van, egy hím és egy nőstény, és most kerültek össze. "Megállapodtak" a kifutó (jóóó nagy szabadtéri terület) egyfajta felosztásában, és - a felügyelő szerint - nem mennek át a másik területére. A medence pont a határon van, ezért a felügyelő azt mondta, hogy szerinte hiába várunk, kb. esélytelen, hogy bármelyik is bemegy a vízbe, és meg lehet nézni alulról. Gondoltam, egy fél órát megér a dolog, és - láss csodát - kb. 10 perc múlva a hím (kétszer akkora, mint a nőstény, onnan tudom) becsobbant, és pancsolt egy kicsit. Dorkát nem lehetett levakarni az üvegről :-)
Az jutott eszembe, hogy ha a medvéknek napokig-hetekig tart, mire megszokják egymást, akkor hogy a fenébe nem haltak még ki? Gondolom az Északi-sarkon nem találkoznak minden félórában, úgyhogy ha összefut egy nőstény meg egy hím, érdemes kihasználni az alkalmat, mert ki tudja, mikor lesz ilyen megint. Vagy ez vajon csak párzási időszakban van így? Van nekik egyátalán olyan?
Amúgy az állatkert szép, de a budapesti is van ilyen jó. Talán a legfőbb különbség, hogy itt mindehol van szakember, akitől lehet kérdezni, és hogy a szaladgálós állatoknak sokkal nagyobb helyük van.
Ime pár kép - a jegesmedvés nem lett valami jó, tekintettel a fényviszonyokra, a fűtött helyeken meg legtöbbször nem mertem elővenni a gépemet a páralecsapódás miatt, úgyhogy kevés kép lett.
Saturday, February 10, 2007
Fotók - Detroit KLIKK A KÉPRE!
Michigan Ave, Dearborn
Detroit
A GM tornyok
A St. Clair tavat az Erie tóval összekötő folyó partján, a kanadai határon.
Ez a hely volt valaha az egyik legforgalmasabb, ahol a rabszolgák Kanadába szöktek.
Ez a szobor ennek állít emléket.
Ma WinterBlast fesztivál volt Detroitban. Van mindenféle program, autókiállítás, korcsolya-show, kaja-pia. Itt az emberek épp mars mellow nevű édességet olvasztanak a tüzön, amit aztán két pirítós közt szétnyomva megesznek.
Ez a hely volt valaha az egyik legforgalmasabb, ahol a rabszolgák Kanadába szöktek.
Ez a szobor ennek állít emléket.
Ma WinterBlast fesztivál volt Detroitban. Van mindenféle program, autókiállítás, korcsolya-show, kaja-pia. Itt az emberek épp mars mellow nevű édességet olvasztanak a tüzön, amit aztán két pirítós közt szétnyomva megesznek.
Fotók - az autó
Az autónk, mint már írtam, egy Ford Taurus SE, 3 literes, V6-os, benzines, természetesen, és automata, megint csak természetesen. Légkondival, elektromosan állítható vezetőoldali üléssel, de csak magasságában állítható kormánnyal, négy elektromos ablakkal. A rugózása lágy, de ide kell is, mert az utak szarok, kb. mint Budapesten.
Olvastam egy amerikai tesztet a kocsiról, érdekes volt európai szemmel. Taurusból sok van, tehát szeretik a népek, gondolom helyi szinten jónak számít. Igazából nekem is bejön, de
Európában senki nem venne ilyet. A tesztben azt írják, hogy a beltér igényes, az anyagok szépek és jó tapintásúak. A beltér szerintem azt előző Suzuki Swift szintjén lehet, de a közelébe sem jön pl. egy Octavianak.
Másfelől, azt írják, hogy viszonylag csöndes. Igaz, nem túl sok ekkora autóban ültem otthon, de az én mércém szerint ez nagyon csöndes. A váltás gyakorlatilag észrevehetetlen, a útról szintén semmi zaj nem jön be, a motor pedig szépen szól, jó hangszínnel, de nem hangosan, sőt, talán egy kicsit túl halkan.
A csomagtartó óriási. A végét egyszerűen nem lehet elérni, tegnap Dorkának be kellett másznia a csomagartóba, hogy eléreje az előrecsúszott bevásárlószatyrot. :-)
A váltóról korábban azt írtam, hogy nagyon lassú. Ezen annyiban módósítanék, hogy ez - úgy tűnik - hőmérsékletfüggő. Amikor írtam, mínusz 15 körül volt, ma pedig minusz 1-2 fok lehetett. Ezen a hőmérsékleten tényleg elég gyors, és kick-downra is meglepően gyorsan reagál. Mindenesetre sokkal jobb, mint az automata Corsa (tudom, az másféle automata), amivel néha Grazba szoktunk járni.
A futómű valami elképesztően lágy, teljesen mindegy, milyen úton mész vele. Szinte szégyellem bevallani, de nekem tetszik. Marha kényelmes. És csöndes. Nem üt fel, semmi hangja, még akkor sem, ha modjuk átmegy vele az ember a vasúti átjárón keresztbe 40 mérfölddel.
A motor papíron nem erős: 155 lóerős. Viszont kb. 250Nm-es, és ezt érezni is. Ha nyomom, rendesen elindul, és jól húz. Egyébként hengerenként két szelepes, alulvezérelt. Hihetetlen, hogy ilyeneket még gyártanak manapság.
A fogyasztás eddig - elvileg városban, de itt a városi mellékutca is kétszer két sávos, és nincs dugó - 23.4 mpg, vagyis mile-per-galon. Ez kb. 10 liter/100 km, ha jól számolom, az nem is rossz egy ekkora automatától sok mínuszban. A hivatalos adat egyébként 20/27 mpg városban/autópályán.
Ha itt élnék, biztos nem ilyet vennék (hanem ilyet, vagy ilyet, a környezetvédelem jegyében :), de azért nem rossz.
Néhány kép:
Olvastam egy amerikai tesztet a kocsiról, érdekes volt európai szemmel. Taurusból sok van, tehát szeretik a népek, gondolom helyi szinten jónak számít. Igazából nekem is bejön, de
Európában senki nem venne ilyet. A tesztben azt írják, hogy a beltér igényes, az anyagok szépek és jó tapintásúak. A beltér szerintem azt előző Suzuki Swift szintjén lehet, de a közelébe sem jön pl. egy Octavianak.
Másfelől, azt írják, hogy viszonylag csöndes. Igaz, nem túl sok ekkora autóban ültem otthon, de az én mércém szerint ez nagyon csöndes. A váltás gyakorlatilag észrevehetetlen, a útról szintén semmi zaj nem jön be, a motor pedig szépen szól, jó hangszínnel, de nem hangosan, sőt, talán egy kicsit túl halkan.
A csomagtartó óriási. A végét egyszerűen nem lehet elérni, tegnap Dorkának be kellett másznia a csomagartóba, hogy eléreje az előrecsúszott bevásárlószatyrot. :-)
A váltóról korábban azt írtam, hogy nagyon lassú. Ezen annyiban módósítanék, hogy ez - úgy tűnik - hőmérsékletfüggő. Amikor írtam, mínusz 15 körül volt, ma pedig minusz 1-2 fok lehetett. Ezen a hőmérsékleten tényleg elég gyors, és kick-downra is meglepően gyorsan reagál. Mindenesetre sokkal jobb, mint az automata Corsa (tudom, az másféle automata), amivel néha Grazba szoktunk járni.
A futómű valami elképesztően lágy, teljesen mindegy, milyen úton mész vele. Szinte szégyellem bevallani, de nekem tetszik. Marha kényelmes. És csöndes. Nem üt fel, semmi hangja, még akkor sem, ha modjuk átmegy vele az ember a vasúti átjárón keresztbe 40 mérfölddel.
A motor papíron nem erős: 155 lóerős. Viszont kb. 250Nm-es, és ezt érezni is. Ha nyomom, rendesen elindul, és jól húz. Egyébként hengerenként két szelepes, alulvezérelt. Hihetetlen, hogy ilyeneket még gyártanak manapság.
A fogyasztás eddig - elvileg városban, de itt a városi mellékutca is kétszer két sávos, és nincs dugó - 23.4 mpg, vagyis mile-per-galon. Ez kb. 10 liter/100 km, ha jól számolom, az nem is rossz egy ekkora automatától sok mínuszban. A hivatalos adat egyébként 20/27 mpg városban/autópályán.
Ha itt élnék, biztos nem ilyet vennék (hanem ilyet, vagy ilyet, a környezetvédelem jegyében :), de azért nem rossz.
Néhány kép:
Az a fehér rajta a só
A beltér tényleg szép :-)
Friday, February 9, 2007
Fotók - a lakás
Ez a házunk kívülről, az elsőn lakunk
Fürdőszoba - az egyik :-)
A másik majdnem pont ilyen.
Ez az előszobából nyílik, a másik a hálószobából,
mi inkább ezt használjuk
Hálószoba
Kilátás a nappaliból.
Egy lakópark-szerűségben lakunk, ami 6-7 házból áll,
ezek látszanak az ablakon keresztül. Azon túl a nagy semmi.
Thursday, February 8, 2007
Detroit by Night
Munka után (végre elkezdtem dolgozni, természetesen szigorúan titkos, hogy min :-) elmentünk autózni Dorkával. Ez kb. olyan, mintha sétálni mentünk volna otthon.
Detroit felé vettük az irányt, és addig mentünk a Michigan Avenue-n, amíg vége nem lett. Tábla sehol sem volt, vagy legalábbis nem láttuk, de a térkép alapján bementünk Detroitba. Túlzottan nem volt látványos. Eleinte, még Dearborn Detroit felé eső végén egészen olyan, mint egy város, ahogy az ember a vidéki amerikai városokat a filmek alapján képzeli. Egy-két szintes házak végig az út szélén, boltok, éttermek, mosoda, autókereskedés, van járda, akár sétálni is lehetne, ha deviáns kedvünkben vagyunk. Mi nem vagyunk, különben is minusz sok van.
Ezután jön egy lepukkant rész, imádnék ott fotózni, de így elsőre nem volt kedvem kiszálni a kocsiból. Egyenletes közönként áll az út szélén egy-egy rosszarcú alak, és nemtudommitcsinál. Elsőre azt mondanám, hogy drogot árul. Más nem jut eszembe, amiért valaki a sötét utcán, egy lepukkant épület vagy üres telek mellett a tűzcsapnak dőlve áll, és vár.
Végül jön a VÁROS. Van benne busz, felhőkarcoló (na jó, magas épület, üvegből), és - igenigenigen - a csatornanyílásból felszálló gőz, ahogy azt szintén a filmekből ismerjük. Ja, és persze a sarkon ácsorgó rosszarcúak, meg pár hajléktalan, ez mellesleg nem lehet túl király az itteni klímában.
Nekem marhára tetszett, szuperül lehetne fotózni, a felszálló gőz nekem maga az amerikai városi hangulat, de a sötétre és a sötét alakokra való tekintettel előbb tájékozódom, és majd akkor megyek be megint, amikor tudom, hogy hol frankó.
Lehet, hogy túlparázom, de ugye jobb félni mint, és annyian ijesztgettek, hogy itt milyensúlyos, hogy inkább nem keménykedek fölöslegesen nemszimpi helyen.
Még egy adalék a lakás-témához: a fűtés számomra újdonság, ugyanis légbefúvással működik. Szállodában már láttam ilyet, de ott teljesen észrevehetetlen a működése. Itt nem. A plafonban vannak kéttenyérnyi nyílások, és azon keresztül jön be a meleg levegő, esetleg a hideg, igény szerint. Előnye, hogy nagyon gyorsan reagál. Ha feltekerem maxra, akkor kb. 15 perben belül gatyarohasztó meleg lesz az egész lakásban. Hátránya, hogy bármilyen hőmérsékletre van is állítva, rendszeres időközönként bekapcsol, és hangosan zúg. Fel nem ébredünk rá, de ha mondjuk olvas az ember, akkor picit idegesítő tud lenni.
A fűtésnek ebben a tekintetben méltó párja a hűtőszekrény, ami szintén nem egy csend-bajnok: amikor a kompesszor elkezd járni, akkor elég idegesítően hangos.
Mindezzel együtt elcserélném ezt az otthoni lakásomra.
Gergő: elégedett vagy a címmel? :-)
Simi: nem voltunk még 7elevenben, mert a bolt rövidebb, mint a kocsink :-), de egyszer benézek, árulnak-e szárított polippöcsöt (pardon)
Na pá.
Detroit felé vettük az irányt, és addig mentünk a Michigan Avenue-n, amíg vége nem lett. Tábla sehol sem volt, vagy legalábbis nem láttuk, de a térkép alapján bementünk Detroitba. Túlzottan nem volt látványos. Eleinte, még Dearborn Detroit felé eső végén egészen olyan, mint egy város, ahogy az ember a vidéki amerikai városokat a filmek alapján képzeli. Egy-két szintes házak végig az út szélén, boltok, éttermek, mosoda, autókereskedés, van járda, akár sétálni is lehetne, ha deviáns kedvünkben vagyunk. Mi nem vagyunk, különben is minusz sok van.
Ezután jön egy lepukkant rész, imádnék ott fotózni, de így elsőre nem volt kedvem kiszálni a kocsiból. Egyenletes közönként áll az út szélén egy-egy rosszarcú alak, és nemtudommitcsinál. Elsőre azt mondanám, hogy drogot árul. Más nem jut eszembe, amiért valaki a sötét utcán, egy lepukkant épület vagy üres telek mellett a tűzcsapnak dőlve áll, és vár.
Végül jön a VÁROS. Van benne busz, felhőkarcoló (na jó, magas épület, üvegből), és - igenigenigen - a csatornanyílásból felszálló gőz, ahogy azt szintén a filmekből ismerjük. Ja, és persze a sarkon ácsorgó rosszarcúak, meg pár hajléktalan, ez mellesleg nem lehet túl király az itteni klímában.
Nekem marhára tetszett, szuperül lehetne fotózni, a felszálló gőz nekem maga az amerikai városi hangulat, de a sötétre és a sötét alakokra való tekintettel előbb tájékozódom, és majd akkor megyek be megint, amikor tudom, hogy hol frankó.
Lehet, hogy túlparázom, de ugye jobb félni mint, és annyian ijesztgettek, hogy itt milyensúlyos, hogy inkább nem keménykedek fölöslegesen nemszimpi helyen.
Még egy adalék a lakás-témához: a fűtés számomra újdonság, ugyanis légbefúvással működik. Szállodában már láttam ilyet, de ott teljesen észrevehetetlen a működése. Itt nem. A plafonban vannak kéttenyérnyi nyílások, és azon keresztül jön be a meleg levegő, esetleg a hideg, igény szerint. Előnye, hogy nagyon gyorsan reagál. Ha feltekerem maxra, akkor kb. 15 perben belül gatyarohasztó meleg lesz az egész lakásban. Hátránya, hogy bármilyen hőmérsékletre van is állítva, rendszeres időközönként bekapcsol, és hangosan zúg. Fel nem ébredünk rá, de ha mondjuk olvas az ember, akkor picit idegesítő tud lenni.
A fűtésnek ebben a tekintetben méltó párja a hűtőszekrény, ami szintén nem egy csend-bajnok: amikor a kompesszor elkezd járni, akkor elég idegesítően hangos.
Mindezzel együtt elcserélném ezt az otthoni lakásomra.
Gergő: elégedett vagy a címmel? :-)
Simi: nem voltunk még 7elevenben, mert a bolt rövidebb, mint a kocsink :-), de egyszer benézek, árulnak-e szárított polippöcsöt (pardon)
Na pá.
Help!
Csináltam képeket a lakásról, meg egyebekről, DE NEM BÍRTAM FELTÖLTENI ŐKET.
Három különféle módón próbáltam : Hello-val, Picasa-va és a webes blogoló felületről. Egyikkel sem ment, a Picasa elindulni sem hajlandó, pedig újra letöltöttem és installáltam.
Valakinek ötlete?
Légyszi, próbáljatok már meg (Simi, Kriszta) posztolni egy képet, mert az az érzésem, hogy a Bloggerrel van a gond. Kösz, és tájékoztassatok, hogy mit sikerült.
Három különféle módón próbáltam : Hello-val, Picasa-va és a webes blogoló felületről. Egyikkel sem ment, a Picasa elindulni sem hajlandó, pedig újra letöltöttem és installáltam.
Valakinek ötlete?
Légyszi, próbáljatok már meg (Simi, Kriszta) posztolni egy képet, mert az az érzésem, hogy a Bloggerrel van a gond. Kösz, és tájékoztassatok, hogy mit sikerült.
Folytatas
Ezuttal a mukahelyrol irok, mert nem talalom azt az urget, akivel beszelnem kene, es nincs mit csinalnom. Bocs az ekezetek hianya miatt.
Gepem, helyem mar van, hozzaferesem is szinte mindenhez, de munkam meg nincs. Annyi biztosnak tunik, hogy a blokkon fogok dolgozni valamit. Ma fog kiderulni, hogy ponstosan mit, amennyiben az illeto elokerul.
Nekem egyelore tovabbra is tetszik itt. A "varosszerkezetre" fel voltam keszulve Laci beszamoloja alapjan (baratoknak, szuloknek: a kollegam, aki elottem volt kint) , minden mas meg a filmekbol ismeros. Azert van egy-ket furcsa dolog.
Peldaul minden reggel, amikor lemegyek a haz ele, en vagyok az egyetlen, aki az ablakrol a jeget lakaparja. Mindenki mas kocsijaban a motor taviranyitos, es szepen beinditjak, mielott elmennek, es mire beulnek, meleg van, es tisztak az ablakok. A megoldas Europaban sem ismeretlen, allohelyzeti futes neven fut, de ott nem a motor indul be, hanem egy kulon erre a celra gyartott kis futotest, ami sokkal jobb hatasfokkal fut, mint a motor, mert peldaul nem tavozik belole a meleg fele-harmada kipuffogogaz formajaban. Ez itt nem tema.
A masik kulonbseg otthonhoz kepest, hogy az emberek kedvesek es kozvetlenek. Tegnap a kozertben a penztarnal a mogottem allo fekete ur megkerdezte, hogy mi a fenenek vettunk Jalapeno mustart, merthogy az olyan eros, hogy nem lehet megenni. Kedelyesen elbeszelgettunk (es minden szavat ertettem, szoval nem igaz, hogy a feketek mind szornyu kiejtessel beszelnek), tudta, hol van Magyarorszag, beszelgettunk az idojarasrol, kiderult, hogy o Floridabol koltozott ide, de maga sem erti, miert... A vegen a penztarosno is bekapcsolodott, na ot mar kevesbe ertettem, de annyi volt a lenyeg (asszem), hogy o elobb Mexikoba szeretne utazni, aztan Europaba, de nem tudja, hogy osszejon-e.
Sort is vettem a kozertben - kanadai importsor, a nevet elfelejtettem, de pilseni tipusu, es eleg jo, ha nem is Dreher - ezert elkertek az ID-met (eddig mindig utlevelet adtam, de legkozelebb megprobalkozom a jogsimmal, kivancsi vagyok, mit szolnak hozza), en meg viccelodtem a nenivel, hogy milyen kedves, hogy ilyen fiatalnak nez (nem kedves, rohadtul idegesit, de mit lehet tenni). Vette a lapot, es egyutt rohogtunk rajtam. :-)
Csodak csodajara mindkettonk telefonja mukodik itt. Dorka meg otthon, a T-Mobilnal megkerdezte, hogy az o keszuleke (tudod, Anyu, amit te adtal neki) tudja-e az 1900MHz-t, es szerintuk nem. Szerintem meg igen, mert mukodik.
Van is egy pre-paid T-Mobilos kartyank, amit Laci hagyott itt, csak fel kene tolteni. Sajnos Dorka telefonja nem ismeri fel, gondolom azert, mert a telefon halozatfuggo, es csak a magyar T-Mobilos kartyaval hajlando mukodni. Ez nagy szivas, de nem adtam fel. Ma delutan elmegyek valami T-Mobil irodaba, es megkerdezem, hogy hogy van ez, ill. hogy nem lehetne-e kikodolni.
Egyebkent a T-Mobilnak nincs itt valami oriasi lefedetsege egyelore (meg otthonrol neztem, Detroit kornyeken eleg jo, de az orszeg tobbi reszen erosen hezagos), de nagyon nyomulnak, es sok a tv-reklam.
A tv es a reklamok is furcsak egyebkent. Megy egy film, pl. egy sorozat, es egyszercsak snitt, es reklam. Semmi reklam felirat vagy hasonlo. Ez akkor kulonosen zavaro, ha az elso reklam mondjuk az adott sorozat kovetkezo reszet hirdeti, mert egy pillanatra nem vilagos, hogy akkor most mit is lat az ember.
A masik vicces, hogy a reklamokba kegyetlenul belevagnak. Pl. megy egy fejfajascsillapito reklamja, es annal a resznel, hogy "kockazatok es mellekhatasok tekinteteben kerd..." egyszercsak vagas, es jon egy kutyaeledel reklam. Nem tudom, hogy aki ezert fizet mit szol hozza... A film aztan szinten egy hirtelen vagas utan megy tovabb. A reklamblokkok egyebkent sokkal surobbek, egyben rovidebbek, mint otthon.
Es Simi! Kepzeld, van itt is 7Eleven! Majdnem ugy erzem magam, mint Hong-Kongban :-)
Egybkent az sem igaz, hogy senki sem gyalogol, mert pl. tegnap es ma reggel is lattam egy-egy urget az ut szelen. :-) Valoszinuleg nem normalisak, en nem gyalogolnek itt semmi penzert. Lehet, hogy elromlott a kocsijuk.
Meg annyit, hogy jo itt vasarolni. Tenyleg olcso minden. A kaja - szerintem, egyelore - nem olcsobb, hanem kb. ugyanannyiba kerul, vagy dragabb. A ruha viszont rohejesen olcso. Tegnap vettunk csomo kajat, egy hajszaritot, egy fel tonna kozmetikai cuccot, egy nadragot nekem, ket pulcsit, meg 3 alsogatyat, Dorkanak pedig egy sapkat es egy napszemuveget, es fizettunk osszesen 130$-t, ami kb. 26ezer Ft. Szerintem occso.
Egyelore ennyi, folyt. kov.
Gepem, helyem mar van, hozzaferesem is szinte mindenhez, de munkam meg nincs. Annyi biztosnak tunik, hogy a blokkon fogok dolgozni valamit. Ma fog kiderulni, hogy ponstosan mit, amennyiben az illeto elokerul.
Nekem egyelore tovabbra is tetszik itt. A "varosszerkezetre" fel voltam keszulve Laci beszamoloja alapjan (baratoknak, szuloknek: a kollegam, aki elottem volt kint) , minden mas meg a filmekbol ismeros. Azert van egy-ket furcsa dolog.
Peldaul minden reggel, amikor lemegyek a haz ele, en vagyok az egyetlen, aki az ablakrol a jeget lakaparja. Mindenki mas kocsijaban a motor taviranyitos, es szepen beinditjak, mielott elmennek, es mire beulnek, meleg van, es tisztak az ablakok. A megoldas Europaban sem ismeretlen, allohelyzeti futes neven fut, de ott nem a motor indul be, hanem egy kulon erre a celra gyartott kis futotest, ami sokkal jobb hatasfokkal fut, mint a motor, mert peldaul nem tavozik belole a meleg fele-harmada kipuffogogaz formajaban. Ez itt nem tema.
A masik kulonbseg otthonhoz kepest, hogy az emberek kedvesek es kozvetlenek. Tegnap a kozertben a penztarnal a mogottem allo fekete ur megkerdezte, hogy mi a fenenek vettunk Jalapeno mustart, merthogy az olyan eros, hogy nem lehet megenni. Kedelyesen elbeszelgettunk (es minden szavat ertettem, szoval nem igaz, hogy a feketek mind szornyu kiejtessel beszelnek), tudta, hol van Magyarorszag, beszelgettunk az idojarasrol, kiderult, hogy o Floridabol koltozott ide, de maga sem erti, miert... A vegen a penztarosno is bekapcsolodott, na ot mar kevesbe ertettem, de annyi volt a lenyeg (asszem), hogy o elobb Mexikoba szeretne utazni, aztan Europaba, de nem tudja, hogy osszejon-e.
Sort is vettem a kozertben - kanadai importsor, a nevet elfelejtettem, de pilseni tipusu, es eleg jo, ha nem is Dreher - ezert elkertek az ID-met (eddig mindig utlevelet adtam, de legkozelebb megprobalkozom a jogsimmal, kivancsi vagyok, mit szolnak hozza), en meg viccelodtem a nenivel, hogy milyen kedves, hogy ilyen fiatalnak nez (nem kedves, rohadtul idegesit, de mit lehet tenni). Vette a lapot, es egyutt rohogtunk rajtam. :-)
Csodak csodajara mindkettonk telefonja mukodik itt. Dorka meg otthon, a T-Mobilnal megkerdezte, hogy az o keszuleke (tudod, Anyu, amit te adtal neki) tudja-e az 1900MHz-t, es szerintuk nem. Szerintem meg igen, mert mukodik.
Van is egy pre-paid T-Mobilos kartyank, amit Laci hagyott itt, csak fel kene tolteni. Sajnos Dorka telefonja nem ismeri fel, gondolom azert, mert a telefon halozatfuggo, es csak a magyar T-Mobilos kartyaval hajlando mukodni. Ez nagy szivas, de nem adtam fel. Ma delutan elmegyek valami T-Mobil irodaba, es megkerdezem, hogy hogy van ez, ill. hogy nem lehetne-e kikodolni.
Egyebkent a T-Mobilnak nincs itt valami oriasi lefedetsege egyelore (meg otthonrol neztem, Detroit kornyeken eleg jo, de az orszeg tobbi reszen erosen hezagos), de nagyon nyomulnak, es sok a tv-reklam.
A tv es a reklamok is furcsak egyebkent. Megy egy film, pl. egy sorozat, es egyszercsak snitt, es reklam. Semmi reklam felirat vagy hasonlo. Ez akkor kulonosen zavaro, ha az elso reklam mondjuk az adott sorozat kovetkezo reszet hirdeti, mert egy pillanatra nem vilagos, hogy akkor most mit is lat az ember.
A masik vicces, hogy a reklamokba kegyetlenul belevagnak. Pl. megy egy fejfajascsillapito reklamja, es annal a resznel, hogy "kockazatok es mellekhatasok tekinteteben kerd..." egyszercsak vagas, es jon egy kutyaeledel reklam. Nem tudom, hogy aki ezert fizet mit szol hozza... A film aztan szinten egy hirtelen vagas utan megy tovabb. A reklamblokkok egyebkent sokkal surobbek, egyben rovidebbek, mint otthon.
Es Simi! Kepzeld, van itt is 7Eleven! Majdnem ugy erzem magam, mint Hong-Kongban :-)
Egybkent az sem igaz, hogy senki sem gyalogol, mert pl. tegnap es ma reggel is lattam egy-egy urget az ut szelen. :-) Valoszinuleg nem normalisak, en nem gyalogolnek itt semmi penzert. Lehet, hogy elromlott a kocsijuk.
Meg annyit, hogy jo itt vasarolni. Tenyleg olcso minden. A kaja - szerintem, egyelore - nem olcsobb, hanem kb. ugyanannyiba kerul, vagy dragabb. A ruha viszont rohejesen olcso. Tegnap vettunk csomo kajat, egy hajszaritot, egy fel tonna kozmetikai cuccot, egy nadragot nekem, ket pulcsit, meg 3 alsogatyat, Dorkanak pedig egy sapkat es egy napszemuveget, es fizettunk osszesen 130$-t, ami kb. 26ezer Ft. Szerintem occso.
Egyelore ennyi, folyt. kov.
Tuesday, February 6, 2007
Touchdown
Hát megérkeztünk.
Majdnem semmi nem történt út közben, kivéve, hogy lekéstük a csatlakozást Párizsban. Kicsit reménykedtem, hogy kapunk egy napot, amit croissanttal kézben az Eiffel-torony tetején tölthetünk, de csak 3 óra várakozást meg egy szendvics- és italutalványt kaptunk, ugyanis nem egy járat van naponta, ahogy én azt képzeltem. (Nem mintha nem akartam volna már ideérni, de azért egy ingyennap Párizsban mégiscsak...)
A gépünk valami fél órával előbb szállt le Detroitban, mint kellett volna, én még ilyet nem pipáltam. Kb. öt perc sorbanállás után máris a immigration officer kérdéseire válaszoltunk. Nekem kellett volna még valami papír azon a száz oldalon kívül, amivel ottlétem jogosságát kívántam igazolni, de rövid tanakodás után arra jutott a kislány, hogy sebaj, majd legközelebb hozzam magammal, és bepecsételt nekem 3 évet. Dorka szintén simán megkapta fél évre.
Ezen a ponton végleg az lett a véleményem, hogy az USA-ba bejutni NEM nehéz, ha az ember egy kicsit is konszolidáltan néz ki és viselkedik. Tulajdonképpen mindenki, akit ismerek, simán megkapta a vízumot, nem is értem, hogy miért gondoltuk/gondolják sokan, hogy ez nehéz.
A reptérről kilépve szembesültünk a súlyos hideggel - minusz 2 Fahrenheit, ami Celsiusban már nagyon minusz. Ez azóta ( az elmút egy nap alatt :) sem változott, és a lokál arcok is ki vannak akadva. Annyira, hogy ma tanítási szünet volt a public school-okban emiatt, ami szerintem azért enyhe túlzás, tekintve, hogy az autótól az iskoláig kb. 10 métert kell megtenni, és az sem valószínű, hogy szénhiány lenne.
Dirk Zenz nevű osztrák kollégám felvett minket a reptéren, elvitt Plymouthba, az AVL-hez, felvettük az autónkat, és két autóval elmentünk a lakáshoz.
Az autó egy fekete, 3 literes Ford Taurus, 22ezer mérfölddel, vagyis szinte új. Ehhez képest az ablakspricni nem működik, ami engem nagyon idegesít. Minden más viszont tetszik rajta egyelőre (a középső konzol kialakítás korrekcióra szorul - dorka). Nem valami erős, a váltó pedig nagyon lassú, de megjárja. Nagy, kényelmes, minden elektromos benne (az ülés is - eddig ezt marhaságnak tartottam, de tulajdonképpen tetszik), és a csomagtartó távirányítóval nyílik, amit minden autóban be kéne vezetni. Az autó egyébként szinte tök fehér, mert - mint azt amerikalátott kollégáim előre mondták - a sót nem sajnálják az utakról. A parkolóban ropog az ember lába alatt a só, viszont az utak tényleg nincsenek lefagyva. Az érkezéskor rajtam levő nadrágom tele van sófoltokkal a ki-/beszállástól, azóta figyelek.
Van még egy hasznos fícsör: a távirányítón van egy gomb, amit megnyomva a riasztó elkezd szirénázni. Ez arra jó, hogy az ember megtalálja az autót az öt focipályányi parkolóban - már volt rá szükség.
A lakás szintén jó, ha nem is tökéletes. Két hálószoba, két fürdőszoba, nappali, teljesen felszerelt konyha, étkező, gardrób, csomó beépített szekrény, mosó- és szárítógép, 3 tv, dvd-lejátszó, gyors internet, ajándékcsomag csokival meg hasonlókkal, továbbá egy pici minden fontosból: mosogatószer, szappan, mindenféle krémek meg kencék, üdítő a hűtőben. Az eddig tapasztalt egyetlen hátrány, hogy a falak papírból vannak, vagy valami jeti lakik fölöttünk, mindenesetre eleg jól hallani, ahogy ide-oda masírozik. Igazából eddig nem különösebben zavaró.
A környék elsőre kicsit furcsának tűnt, kb. olyan, mintha a törökbálinti Tesco környékén lakna az ember - minden út, amit eddig láttam, minimum kétszer két sávos, a házak között ötven-száz méter is van, vagy csak simán egymagukban állnak a semmi közepén. Az eddig látott épületek nagy többsége földszintes vagy 1-2 emeletes, úgy látszik, itt olcsó a telek.
A munkahelyen sokminden nem történt. Beszélgettem picit a projektvezetővel, aztán elintéztem a pc-s és a unix-os hozzáférésemet, majd egy titkárnő (?) elvitt egy jó messzire levő másik épületbe Fordos belépőt csináltatni. Ez fényképfelvétellel együtt kb. 3 percig tartott, ez tetszett.
Vicces volt az út odafele: kérdezte a nő, hogy mik az első benyomásaim, mennyire vagyok meglepve? Hirtelen nem jutott eszembe semmi különös, azt meg nem akartam mondani, hogy nagyjából erre számítottam, de valamit azért mondtam. Aztán visszakérdeztem, hogy volt-e már Európában, és hogy mi volt az első benyomása. Aszongya erre, hogy furcsa volt, hogy az emberek a bal oldalon vezetnek, és hogy hogy megy nekem a jobb oldalon vezetés? Mondom, az
nem Anglia volt véletlenül? Kiderült, hogy de, és hogy ő azt hitte, ez mindenütt így van Európában :D
Itt be is fejezem mára, mert elmúlt éjfél, és leragad a szemem. Holnap - vagy máskor - folyt köv.
Majdnem semmi nem történt út közben, kivéve, hogy lekéstük a csatlakozást Párizsban. Kicsit reménykedtem, hogy kapunk egy napot, amit croissanttal kézben az Eiffel-torony tetején tölthetünk, de csak 3 óra várakozást meg egy szendvics- és italutalványt kaptunk, ugyanis nem egy járat van naponta, ahogy én azt képzeltem. (Nem mintha nem akartam volna már ideérni, de azért egy ingyennap Párizsban mégiscsak...)
A gépünk valami fél órával előbb szállt le Detroitban, mint kellett volna, én még ilyet nem pipáltam. Kb. öt perc sorbanállás után máris a immigration officer kérdéseire válaszoltunk. Nekem kellett volna még valami papír azon a száz oldalon kívül, amivel ottlétem jogosságát kívántam igazolni, de rövid tanakodás után arra jutott a kislány, hogy sebaj, majd legközelebb hozzam magammal, és bepecsételt nekem 3 évet. Dorka szintén simán megkapta fél évre.
Ezen a ponton végleg az lett a véleményem, hogy az USA-ba bejutni NEM nehéz, ha az ember egy kicsit is konszolidáltan néz ki és viselkedik. Tulajdonképpen mindenki, akit ismerek, simán megkapta a vízumot, nem is értem, hogy miért gondoltuk/gondolják sokan, hogy ez nehéz.
A reptérről kilépve szembesültünk a súlyos hideggel - minusz 2 Fahrenheit, ami Celsiusban már nagyon minusz. Ez azóta ( az elmút egy nap alatt :) sem változott, és a lokál arcok is ki vannak akadva. Annyira, hogy ma tanítási szünet volt a public school-okban emiatt, ami szerintem azért enyhe túlzás, tekintve, hogy az autótól az iskoláig kb. 10 métert kell megtenni, és az sem valószínű, hogy szénhiány lenne.
Dirk Zenz nevű osztrák kollégám felvett minket a reptéren, elvitt Plymouthba, az AVL-hez, felvettük az autónkat, és két autóval elmentünk a lakáshoz.
Az autó egy fekete, 3 literes Ford Taurus, 22ezer mérfölddel, vagyis szinte új. Ehhez képest az ablakspricni nem működik, ami engem nagyon idegesít. Minden más viszont tetszik rajta egyelőre (a középső konzol kialakítás korrekcióra szorul - dorka). Nem valami erős, a váltó pedig nagyon lassú, de megjárja. Nagy, kényelmes, minden elektromos benne (az ülés is - eddig ezt marhaságnak tartottam, de tulajdonképpen tetszik), és a csomagtartó távirányítóval nyílik, amit minden autóban be kéne vezetni. Az autó egyébként szinte tök fehér, mert - mint azt amerikalátott kollégáim előre mondták - a sót nem sajnálják az utakról. A parkolóban ropog az ember lába alatt a só, viszont az utak tényleg nincsenek lefagyva. Az érkezéskor rajtam levő nadrágom tele van sófoltokkal a ki-/beszállástól, azóta figyelek.
Van még egy hasznos fícsör: a távirányítón van egy gomb, amit megnyomva a riasztó elkezd szirénázni. Ez arra jó, hogy az ember megtalálja az autót az öt focipályányi parkolóban - már volt rá szükség.
A lakás szintén jó, ha nem is tökéletes. Két hálószoba, két fürdőszoba, nappali, teljesen felszerelt konyha, étkező, gardrób, csomó beépített szekrény, mosó- és szárítógép, 3 tv, dvd-lejátszó, gyors internet, ajándékcsomag csokival meg hasonlókkal, továbbá egy pici minden fontosból: mosogatószer, szappan, mindenféle krémek meg kencék, üdítő a hűtőben. Az eddig tapasztalt egyetlen hátrány, hogy a falak papírból vannak, vagy valami jeti lakik fölöttünk, mindenesetre eleg jól hallani, ahogy ide-oda masírozik. Igazából eddig nem különösebben zavaró.
A környék elsőre kicsit furcsának tűnt, kb. olyan, mintha a törökbálinti Tesco környékén lakna az ember - minden út, amit eddig láttam, minimum kétszer két sávos, a házak között ötven-száz méter is van, vagy csak simán egymagukban állnak a semmi közepén. Az eddig látott épületek nagy többsége földszintes vagy 1-2 emeletes, úgy látszik, itt olcsó a telek.
A munkahelyen sokminden nem történt. Beszélgettem picit a projektvezetővel, aztán elintéztem a pc-s és a unix-os hozzáférésemet, majd egy titkárnő (?) elvitt egy jó messzire levő másik épületbe Fordos belépőt csináltatni. Ez fényképfelvétellel együtt kb. 3 percig tartott, ez tetszett.
Vicces volt az út odafele: kérdezte a nő, hogy mik az első benyomásaim, mennyire vagyok meglepve? Hirtelen nem jutott eszembe semmi különös, azt meg nem akartam mondani, hogy nagyjából erre számítottam, de valamit azért mondtam. Aztán visszakérdeztem, hogy volt-e már Európában, és hogy mi volt az első benyomása. Aszongya erre, hogy furcsa volt, hogy az emberek a bal oldalon vezetnek, és hogy hogy megy nekem a jobb oldalon vezetés? Mondom, az
nem Anglia volt véletlenül? Kiderült, hogy de, és hogy ő azt hitte, ez mindenütt így van Európában :D
Itt be is fejezem mára, mert elmúlt éjfél, és leragad a szemem. Holnap - vagy máskor - folyt köv.
Subscribe to:
Posts (Atom)