Rossz idő és egyebek

A déli államokban elég cudar idő van. Főleg Texasban súlyos ahelyzet, rengeteg eső esett, csak tegnap egy nap alatt fél méter, és azelött is esett vagy tíz napig. Sok helyen árvíz van, meg kitelepítés és hasonlók.
Nálunk nem volt igazán rossz idő, de tegnap azért csúnyán esett. Délelőtt egyszer csak megszólalt egy hangosbemondó az épületben, ahol dolgozom, hogy: "itt az épület biztonsági szolgálata, ez egy gyakorlat, mindenki menjen a rossz idő esetére kijelölt óvóhelyre". Mint kiderült, ez az óvóhely az egyik olyan tárgyalóterem volt, ami az épület közepén van, és nincsenek ablakai. Öt perc után lefújták.
Délután megismétlődött az egész, ezúttal élesben. Állítólag tornádó-veszély volt, de csak amolyan távoli veszély, valójában egy kiadós nyári vihar volt, szél, eső, villámok, de a közelébe sem jött a tavaly augusztusi budapesti viharnak. Mindegy, nekem tetszett, mindig kivancsi voltam, milyen az, amikor azt mondják, hogy: "mindenki menjen az óvóhelyre, ez nem gyakorlat, ismétlem, ez nem gyakorlat" :-) Kb. 10-15 percig tartott, aztán dolgoztunk tovább.

A dolog komolyabb része, hogy Viktor a rossz idő miatt New Yorkban ragadt. Úgy volt, hogy tegnap érkezik Berlinből, new yorki átszállással, fél hét körül. A rossz idő miatt délután három után minden gépet töröltek, így úgy nézett ki, hogy ma délután jön, ugyanazzal a géppel. Mivel elsősorban egy három napos konferenciára jött a saját pénzén, ez meglehetősen kellemetlen, finoman szólva, mert így az egy harmadáról lemaradt.
Ennél már csak az rosszabb, hogy pár órája írta - a reptéren van wi-fi net - hogy a gépe elromlott, vagy mi, és késni fog. Újabb egy óra múlva azt írta, hogy ezt a gépet is törölték. Egyelőre ennyit tudok, nem tudom, mikor jön, de azért erre nyugodtan lehet mondani hogy hallatlan. Két nap alatt nem eljutni ezer kilométerre egy fejlett nyugati országban, 2007-ben, mindenképp durva. Én azt hittem, hogy ilyen maximum háború esetén lehet, vagy akkor sem.

Megjött a vízumunk :-)

Végre-valahára megérkezett az útlevelünk, benne a tadzsik vízummal. Több, mint két hete adtuk fel postán Washington D.C.-be, a tadzsik követségre. Egy héttel azután, hogy megkapták, felhívtam őket, hogy mi van, azt mondták, hogy kész, és el is postázták. A gond csak az volt, hogy az általam mellékelt válaszboríték tracking numberje (egy szám, ami alapján folyamatosan követni lehet, hogy merre jár a csomag vagy levél) nem volt még aktiválva. Másnap megint felhívtam őket, hogy mi történt, erre az válaszolták, hogy bocs, de mégsem küldték el, sőt, még ki sem állították a vízumot, mert hiányzik három fontos információ: a belépés dátuma, a kilépés dátuma, és az utazás célja. Az első kettő azért hiányzott, mert a vízumigénylő lapon nincs olyan mező, ahová ezt be lehetne írni - először csodálkoztam ezen, de végül arra jutottam, hogy ez is úgy működik, mint az amerikai vízum: sok évre érvényes, és a belépéstől számít valameddig, ameddig a határőr a belépéskor épp gondolja. Az utazás célja rovatba, mert ilyen van a vízumkérő lapon, beírtam, hogy tourism, de ez nem volt elég, úgyhogy aztán e-mailben hosszasan kifejtettem, hogy tulajdonképpen Üzbegisztánba megyünk, onnan mikor megyünk át Tadzsikisztánba, és mikor vissza Üzbegisztánba. Ez hatott, fél óra múlva megírták, hogy megadják a vízumot. A tracking number szerint ma kellett megérkeznie, de csak nem jött. Elvileg este 7-ig van kiszállítás, és 7:01-kor felhívtam őket, hogy mi van... összevissza kapcsolgattak, kétszer is elmagyaráztam, hogy mi a probléma, és pont, amikor majdnem rájöttek, hogy mi, kopogott az ember az ajtón. :-) Van vízumunk, és persze útlevelünk. Kellemetlen lett volna, ha elveszik...

Ezzel együtt mostmár minden készen áll, hogy utazzunk, illetve azt hiszem, még szerzek egy orosz vízumot, mert odafele 8, visszafele 12 órát kellene dekkolnunk a reptéren, ráadásul Seremetyevón, ami kb. olyan színvonalú, mint a salgótarjáni buszpályaudva lehetett '82-ben, és ott nem akar az ember fél napot ácsorogni (szék pl. nincs, ugye milyen praktikus egy nemzetközi repülőtéren?). Úgyhogy inkább kimegyünk Moszkvába enni egy matrjoskát. :-)

A tadzsik vízum messze a legviccesebb eddig, azok közül, amiket láttam: egy zöld papír, semmi díszítés, és kézzel van kitöltve. És 80 dollárba került.

Vicces képek - már amennyire

Ma bent voltunk Detroitban, és többek között ezeket a képeket csináltam:




:-)

Újabb képek

Ma elmentünk egy kicsit sétálni, ezeket a képeket akkor csináltam:

Fotók - Death Valley

No, végre megvannak a Death Valley-s képek is, íme néhány:
(NAGYBAN NÉZD!)

Ez az Amargosa Opera House, amit az ember akkor tud értékelni igazán,
ha tudja, hogy a Death Valley Junction nevű megapoliszban van :-)

Rhyolite szellemváros, egykori aranybányász központ, 10.000 lakossal.
Sok nem maradt belőle, mert minden fából volt, és 1915 óta szétrohadt.

Death Valley, Zabriskie Point

Death Valley, Badwater Basin,
282 feet / 85.5 meters below see level
45 fok árnyékban, de itt az nincs, csak só

Balarat szellemváros...

...ahol meg mindig él két aranybányász, apa és fia. Az apának valaha a mai Death Valley Nemzeti Parkban volt földje, és főleg bányája, de valamikor az ötvenes években kirúgták onnan, azóta a park mellett él egy elhagyott városban a fiával, ahol nincs senki, időnként aranyat bányászik, és nagyothall. Mesélt nekünk a régi időkről, amikor még egy városnyi ember lakott ott, többek között egy magyar aranyásóról is - nagyon örültek, hogy magyarok vagyunk - aki jó ember volt, csak halálba itta magát.

Ennek az autónak soros nyolchengeres motorja van,
már csak azért is megérte elmenni oda :-)

Egy kanyon, amiben sétáltunk

Itt aludtunk két éjszakát

Seldom Seen Slim, a balarati öreg háza is ki volt tapétázva képével,
valami híres aranyásó volt, és minden képén így vigyorog

Desert flower

Képek - Photos

Íme néhány kép, amit a Yosemite Nemzeti Parkban csináltam:
(nagyban jobb, klikk a képre)

Some photos taken in the Yosemite NP:
(click on the picture for a larger view)

Késedelem

Ígértem, hogy töltök fel fotókat, és még nem tettem. Ennek az az oka, hogy Dorka egy fordításon dolgozik éjjel-nappal (szó szerint), és nem jutok oda a géphez. Amint leesik a székről a kimerültségtől, máris feltöltöm a fotókat, aztán ágyba teszem. :-)

Ujra itthon

Megerkeztunk a nyaralasbol, es ismet dolgozom. Epp kicsekkolom a mult heti dolgokat, addig van idom irni.
Egyelore csak annyit, hogy nagyon jo volt, es minden rendben. Minden a terv szerint ment: megneztuk a Yosemite Nemzeti Parkot, lattuk medvet ketszer, szarvast annyiszor, hogy nem is emlekszem, fotoztam mormotat masfel meterrol, es tettunk nehany rovidebb turat. Ezutan felvettuk a Gergot Las Vegasban a repteren, elmentunk vacsorazni, elmentunk kaszinoba, es csinaltam 20 dollart 5 dollarbol, es itt abba is hagytam. A tobbiek vesztettek 1-2 dollart. Egyutt elmentunk a Death Valley Nemzeti Parkba, ami szerintem szinten nagyon jo volt. Volt szep panorama, voltak gyonyoru kanyonok, kiszaradt sos tavak, homokdunek, voltak elhagyott egykori aranybanyasz varosok, az egyikben ket ottmaradt tortenelem elotti aranybanyasz, akik meg mindig asnak, hatha. Es volt meg nagyon meleg, 45 fok arnyekban, es olyan 90 fok korul az aszfalt folott a napon. Lattunk nyulat, es prerifarkast es madarakat meg bogarakat, denevereket a medencebol inni, es szuper volt.
Kepek majd jonnek, de nemi idore van szuksegem feldolgozni oket.